Blogok

Ragtime

Doctorow 1975-ben megjelent könyve ideális strandolvasmány (nem túl megterhelő, viszont lehengerlő), magam most szombaton emésztettem be a Káptalan-füredi beach-en.
 

"Az érvényesség tökéletes jellemzése"

Idézet: Lakatos Imre, Bizonyítások és cáfolatok: 86. oldal 3. lábjegyzet. „»A logika bizonyos érvek elvetésére késztet minket, de semmilyen érvet nem hitethet el velünk.« (H. Lebesgue, (...)) – * A szerkesztők megjegyzése: Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Lebesgue állítása – szó szerinti értelemben – hamis. A modern logika az érvényesség olyan pontos jellemzését adja, amelyet bizonyos érvek – bizonyíthatóan – igenis kielégítenek. Vagyis a logika bizonyára elhitethet velünk egy érvet, bár arra valóban nem késztethet hogy higgyünk egy érvényes érv következményeiben, hiszen lehet, hogy egy vagy több premisszát nem hiszünk el.”
 

Logikai mindentudás

Az utóbbi időben több olyan vitában is részt vettem különböző angol nyelvű szájtokon, ahol a logika mibenléte volt a fő téma. Ez így persze nagyon kevéssé értelmezhető kérdés, és ez mindig kiváló alkalmat teremt a vitára. Mostanában azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a jobb megértéséhez a logikai mindentudás paradoxonán keresztül vezethet az út.
 

A melltartó mint filozófiai metafora

Voltak és vannak filozófiai iskolák, melyek kifejezetten kedvelik illetve gyűlölik a metaforákat; olyan filozófusok, akik gondolkodásuk központi elemévé tesznek néhány metaforát, és olyanok, akik legfeljebb unaloműzésnek dobnak be egyet-kettőt. Szeretnék egy olyan filozófiai metaforát javasolni, melyet reményeim szerint rengeteg célra fel lehet használni - mégpedig a melltartók egy néhány éve feltűnt új fajtáját.
 

Kösz, napi egy szívás elég lesz

Sokat dohányzom, és ez bizony felvet egy dilemmát. Persze hamburgerfilozófiai szinten.
 

gy.b.log légből kapott ötlet

Furcsa dolgok sülhetnek ki abból, ha valaki szólásokat, vicceket szó szerint vesz (velem ez rendszeresen megtörténik). Például a mikrosütő.
 

Egy regényötlet

- de persze megírni sose fogom, így hát elárulom. Az antropológiai megfigyelés paradoxonából indulunk ki: ha bármilyen kis mértékben is "külső" a megfigyelés, akkor mindig kétséges marad, hogy hozzáférünk-e a "lényeghez"; a "belső" (vagyis egy kicsit sem "külső") megfigyelés viszont már nem megfigyelés. A regény főhőse egy antropológus, aki megfigyel egy törzset, ám egyre inkább elkezdi kínozni ez a paradoxon: egyre inkább úgy érzi, hogy "kívülről" mindent lát, csak éppen a lényeget nem. Ez a paradoxon eljuttatja végül oda, hogy teljes mértékben a törzs tagjává válik. Ekkor jön a poén:
 

Rajzpályázat

Talán néhányan ott voltak pár éve Derek Bickerton előadásán a várban. Az öreg saját maga által, paintbrush-al készített, ha jól emlékszem egy szánkóbalesetet ábrázoló rajzok segítségével igyekezett bebizonyítani, hogy nincs az a képi információ, amit ne lehetne nyelvi úton kifejezni, ergo az emberi gondolkodás kizárólag nyelvi, stb., és punktum. És ez a punktum nem az, „ami belénkszúr” legalábbis Barthes szerint, amikor pl. egy jó képet nézünk. Már csak azért se, mert Bickerton rajzai – függetlenül attól, hogy igaza van vagy sem – kínosan bénák voltak, és ez még csak nem is volt vicces.
 

"Tudományos" "vita"

Amiről szó lesz, nem (feltétlenül) önmagában érdekes, hanem tünetértéke miatt. Néhány hete az ÉS-ben megjelent Kálmán László indulatos röpirata a nyelvművelés ellen, A pincei bogár címmel (elolvasható itt). Várható volt, hogy hasonlóan indulatos vitacikkekkel válaszolnak rá a megtámadottak, de hogy ennyire viccesek lesznek a válaszok, abban csak reménykedni lehetett.
 

Szabadság, determinizmus: összeegyeztethetők-e?

A gyenge SzDKT cáfolata A szabadság kérdése ősidők óta foglalkoztatja az embereket csakúgy, mint a filozófusokat. A múlt század kilencvenes éveiben például rendkívül izgalmas elméleti kezdeményezések szárba szökkenésének lehettünk tanúi. F.J. Nettlefold Freedom and Determinism: The Compossibility Alternative című nagy jelentőségű cikkében (Mind, 1992/1, 13-15. o., kötetben: Philosophy, Physics, Freedom and Facts, OUP, 1999, 125-129. o.) igen érdekes és nagy figyelmet kiváltó állítást fogalmazott meg. A tiszteletreméltó Nettlefold úr egy olyan elmélet mellett kardoskodott,
 

Az Európai Álom

Na de mi lenne Az Európai Álom? (És mi az Ázsiai, és mi az Afrikai, ...) A régi helyén az új. A teljes értékű régi helyén a teljes értékű új. Hogy ez lehetséges. Az európai álom az, hogy az undok vagy éppen kedves nagyon régi helyén megcsináljuk az újat, és a továbbiakban eltekintünk a régiben attól, ami visszatart. Például beköltözünk olyan házba, és olyan környékre, ahol már kitüntetten sok történelem (távoli és nekünk nagyon is közeli) zajlott le. Aztán ezt a történelmet magunkhoz asszimiláljuk, közben persze mi is asszimilálódunk, de ez nem tesz minket cselekvőképtelenné.
 

gy.b.log egy jól csengő érv

Mint az már kiderülhetett, mostanában több időt töltök poros könyvek és folyóiratok olvasgatásával az MTA Könyvtárban - egy Maxwellhez és a kinetikus gázok elméletének megszületéséhez kapcsolódó tudománytörténeti dolgozat megírása a cél. Néhány nem kapcsolódó érdekesség is előbukkan.
 

Olvasni is szoktam

Elolvastam végre Galison Einstein's Clocks, Poincaré's Maps c. könyvét. A könyv igen hatásos, meglepően jól van megírva, szinte letehetetlen - persze ez is attól függ, először két hétig nem tudtam elkezdeni olvasni, utána azonban egy nap alatt befejeztem. Galison e könyvében nem a relativitáselmélet felfedezéséről beszél, amint azt az ember hihetné. Ehelyett inkább azt tárgyalja, hogy az órál szinkronizálása, az idő konvencionalitása és egyeztetése miként volt egyszerre fizikai, metafizikai és mérnöki probléma. Az állítja, a szinkronicitás problémájában egyszerre van jelen és hat egymásra kölcsönösen elmélet, gyakorlat, tudomány és politika.
 

Filozófiai szövegkezdetek III. rész, "kontinentálisok"

Rendkívül rühellem a kontinentális filozófia címkét, úgyhogy most jobb híján használom. Stupid, kényszer és nem komoly mondanivaló szülte elnevezés, mert a filozófiát regionálisan, földrajzilag próbálja körülhatárolni, holott a filozófia nem speciálisan földrajz és nemzetek kérdése. De jöjjenek a szövegkezdetek. Hegel: Vallásfilozófiai előadások: „Vizsgálat tárgyává kell tennünk először is a vallásfilozófia összefüggését az általában vett filozófiával, másodszor a vallástudomány viszonyát korunk szükségleteihez.” Tiszta beszéd, bár az nem érthető egyből, hogy hogyan függ össze a két kérdés. Korunk szükségletei és a filozófia (mint kordiagnózis felállítása) összekapcsolása Hegel egyik nagy találmánya, igazán nem nevezhető életidegen gondolatnak.
 

Vicces filozófia

Bertrand Russellről lesz szó, és nem arról, amikor viccel (mert azt is tud, olykor egész jó a humora), hanem amikor végigvisz egy komoly gondolatmenetet a nyelvről meg az identitásról, arról, hogy Mr. Jones igazából egy nagyon elmosódott izé, de ha elnevezzük, akkor már elhisszük, hogy ő többé-kevésbé állandó. És a kérdésem az lesz: mit kezdjünk azzal, hogy a filozófia annyira vicces tud lenni akkor is, amikor nem akar.
 
XML csatorna