Érveléstechnika

Az eredetileg egy bevezető jellegű ismeretelméleti tankönyv részeként megjelent írás némi fogalmi tisztázás, a definíció szerkezetének tárgyalása után sorra veszi a definíciók osztályozási módjait és főbb típusait. Kitér a definíciók logikai szempontú elemzésére és a gyakoribb definíciós hibákra, majd egy sajátos felhasználási területként röviden bemutatja a jogban alkalmazott definíciós módszereket is. A tanulmány a definíciók filozófiatörténeti szerepének áttekintésével zárul.

Írásunk második részében három kérdéskört vizsgálunk témánkkal kapcsolatban: először a gondolatkísérletek magvát képező modális állításokról és lehetséges igazolóforrásaikről beszélünk. Ezután a gondolatkísérletekkel és alkalmazhatóságukkal kapcsolatos ellenvetéseket tárgyaljuk. Végül a gondolatkísérletek által felvetett episztemológiai rejtéllyel foglalkozunk, azzal a problémával, hogy vajon hogyan juthatunk a természetről szóló új információra, új törvények felfedezésére úgy, hogy elgondolunk egy képzeletbeli szituációt, közben csak ismert empirikus adatokra támaszkodhatunk, konkrét méréseket, és kísérleteket viszont nem végzünk.

Írásunkban a gondolatkísérleteknek a mai analitikus filozófiában sokat használt, ám mégis sokat vitatott módszerét vesszük szemügyre egy tágabban értett logikai szempontból.

A szóritész -(„kupac”-) paradoxon temporális változatának bemutatásához induljunk ki Danto nak azzal a russell-i hipotézissel kapcsolatos két megállapításából, miszerint a világ minden tartozékával együtt öt perccel ezelőtt jött létre.