Nyelvészet

Rekurzívak-e a természetes nyelvek?

A cikkben a szerzõ azt vizsgálja, hová esnek a természetes nyelvek a Chomsky-féle bonyolultsági hierarchiában. Bemutatja és elemzi a klasszikus és modern álláspontokat, és amellett érvel, hogy a természetes nyelvek leírhatóak még a véges automatáknál is szigorúbb nyelvtanokkal is.

 

A mögöttes és ami mögötte van

A cikk a nyelvészetben mai napig a legelterjedtebb elméletnek számító generatív elmélet egyik kulcsfogalmát járja körül. A mögöttes formák feltételezésének generativizmus előttre visszanyúló eredetét, a generatív elméletben betöltött szükségszerű és kulcsfontosságú szerepét járja körül az írás első fele. Az írás második fele pedig néhány posztgenerativista elmélet a mögöttes fogalmát kiküszöbölő leírásait mutatja be.

 

A lovári igék alaktana

A romani nyelv Magyarországon, de európai viszonylatban is legelterjedtebb változata a lovári, amelyet becslések szerint mintegy kétszázezren beszélnek anyanyelvükként szerte Magyarországon. A cikk egy új lovári leíró nyelvtan egy fejezetét képezi, a lovári igék rendszerét, paradigmáit írja le, és analógiás hatásokkal magyarázza a nyelvtan e részrendszerének sajátosságait.

 

A fonetikai fonológiáról

A cikkben a nyelvészetnek, azon belül is a fonológiának egy mostanában egyre inkább az előtérbe kerülő elméletéről lesz szó. A fonológia és a fonetika közötti különbség tisztázása után egy rövid tudománytörténeti áttekintés következik. Ezután térek rá a fonetikai fonológia elméletének vázlatos bemutatására, néhány példával szemléltetve az alapelveket.

 

Holisztikus szemlélet a nyelvészetben

Az európai nyelvészet évezredek óta azon a szemléleten alapul, hogy a nagyobb egységek (szerkezetek, mondatok stb.) létezését és tulajdonságait az őket alkotó kisebb egységek tulajdonságai magyarázzák. Ezt az analitikus szemléletet nyelvészeti atomizmusnak fogom nevezni (a társadalmi atomizmus mintájára, ld. Johansson, 2003). (...) Azt hiszem, a természettudományokban sem mindig sikeres az atomisztikus megközelítés, de ebben az írásban csak a nyelvészetben való megjelenését bírálom, és megpróbálok felvázolni egy alternatív szemléletet, amelyet holisztikusnak nevezek. A holisztikus szót tehát nem a modularista vagy moduláris ellentéteként használom, mint például a kognitív nyelvészetben szokás (pl. Josephson – Blair, 1982; Kravchenko, 2006), hanem az atomizmus ellentétét jelölöm vele.

 

A szemantika perspektívái című workshop írásos anyagairól

2005. június 20-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszékének társszervezésével egy minikonferencia zajlott le A szemantika perspektívái címmel. Ennek az egynapos konferenciának az volt a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a szemantikához kapcsolódó területeken dolgozó nyelvészeket, filozófusokat. Ezen találkozó "jegyzőkönyvei" az alábbi írások, amelyekben az egyes területek legkiválóbb magyar képviselői érveltek az általuk képviselt nézetek mellett.

 

Cognitive Linguistics: A New Paradigm?

"A nyelvészet a nyelvi struktúra számos aspektusát vizsgálja, és igyekszik felfedni az ezen aspektusok alapját képező törvényszerűségeket és elveket, mégpedig úgy, hogy tárgya számára egy magyarázó elméletet konstruál. A nyelvészet ugyanakkor empirikus tudomány is, melynek tárgya az emberi viselkedés mögött húzódó mentális reprezentációk világába tartozik..."
Kiefer Ferenc cikkét, mely eredetileg a Linguistics in the Morning Calm 3. számában jelent meg, angol nyelven adjuk közre.

 

Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika?

Bár indíttatásában és hátterében a generatív grammatika is kognitív, a Jackendoff-féle moduláris kognitív szemantika pedig nyilvánvalóan az, a nyelvészetben paradigmaváltásról vagy kognitív fordulatról mégis a holista kognitív elmélet megjelenése kapcsán szoktak beszélni.

 

Megjegyzések Pelyvás Péter Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika c. előadásához

Pelyvás Péter Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika című előadásához, követve az előadó gondolatmenetét és szövegét, az alábbi megjegyzéseket fűzöm.

 

Kognitív és/vagy/illetve modellelméleti?

A fő tanulság az lesz, hogy a kérdéssel magával sem értek egyet. Akkor miért beszélek róla egyáltalán? Mert érdekes (legalább tudományszociológiai szempontból), hogy miért vitatkoznak egyáltalán ilyesmin az emberek. Milyen gondolatok húzódnak meg a (szerintem) látszólagos szembenállás mögött, és mik ennek a tanulságai?

 

Modellelméleti, de kognitív – kognitív, de modellelméleti

Mint a cím is sugallja, Kálmán Lászlónak a Maleczki Márta és Varasdi Károly által szervezett 2005. májusi szemantikai vitanapon elhangzott Kognitív és/vagy/illetve modellelméleti? című kiselőadához szeretnék néhány ponton hozzászólni, eleget téve a szervezők megtisztelő felkérésének.
 

Mi köze a nyelvnek a társadalomhoz?

Van-e köze a nyelvnek a társadalomhoz? Erre a kérdésre a nem nyelvész szinte gondolkodás nélkül „igennel” válaszol — pedig nyelv és társadalom között korántsem egyértelmű a viszony. Előadásomban megkísérlem a kérdést körüljárni, és több oldalról megközelítve, többféle választ találni rá.

 

Néhány megjegyzés a kölcsönszavak adaptációjáról

Az utóbbi egy-másfél évtizedben igen népszerűvé vált a modern fonológiának azon ága, amely a kölcsönszavak (jövevényszavak) viselkedését vizsgálja hangtani szempontból.
 

Tudásalapú nyelvfeldolgozás

Nagy volt a lelkesedés, amikor Chomsky és Montague előálltak a nyelvtan és a jelentéstan formalizálásának nagyszabású terveivel. Végre valaki precízen megmondja, mi is van a természetes nyelvekben - gondolták a számítógépesek.
 
XML csatorna