Történeti Vizsgálódások

A számfogalom matematikatörténeti fejlődéséről

A tanulmányban a szerzõ bemutatja, mennyire nehéz magától értetõdõnek tekinteni azt, ahogy a matematika a számokat kezeli. A modern számfogalom hosszú történeti fejlõdés eredménye, amelyet a szerzõ részletesen ismertet a görög számfogalomtól a cantori halmazelméletekig terjedõen.

 

Interjú James G. Lennox-szal

2005 tavaszán elhatároztuk, hogy párhuzamos interjút készítünk két tudománytörténész „iskola” két képviselőjével, James G. Lennox-szal (a Pittsburghi Egyetem Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének oktatója és a Center for Philosophy of Science vezetője) és Mario Biagolival (a Harvard Egyetem Tudománytörténet Tanszékének oktatója). A két tanszék munkáját összehasonlítva az az érzése támad az embernek, hogy a pittsburghi inkább a tudományos elméletekre, míg a harvardi a tudományok művelésének szélesesebb társadalmi kontextusára fektet nagyobb a hangsúlyt. Úgy gondoltuk, tanulságos lenne néhány, a tudománytörténet szerepére reflektáló kérdésre egymás mellett látni e két megközelítés egy-egy képviselőjének válaszait. Sajnos az interjúk szerkesztése során nem sikerült teljesen megőriznünk a kérdések struktúrájának azonosságát, mindenesetre a két interjú, számunkra legalábbis úgy tűnik, valóban érdekes összehasonlításra ad lehetőséget.

 

Egy gyümölcsöző, szimptomatikus kísérlet - A Beszélő Évek sorozat

"Történelmi távlatból, ahogy mindent szemlélni fogunk életünk hátralevő részében, mert valami véget ért amiről nem hittük hogy véget fog."

 

Wittgenstein hatása a Bécsi Csoportra

Wittgenstein némely írása mély és ugyanakkor megmagyarázhatatlan hatást gyakorolt a Bécsi Csoportra[i] (rám mindenképpen), hisz gyakran előfordul, hogy a kortárs tudományos vagy filozófiai elméletek befolyásolják a művészek és írók alkotó munkáját, azonban sem maguk az ösztönző gondolatok, sem pedig az inspiráció közvetlen következményei nem nevezhetők meg pontosan, legkevésbé talán épp az tud beszámolni róluk, akire hatással vannak.

 

Művészet, optika és történelem: új fényben a Hockney-tézis

Nemrég megjelent könyvében, a Titkos Tudásban David Hockney azt állítja, hogy van Eycktől Ingres-ig számos festő azért tudta a természetet meglepően hűen imitálni, mert munkájuk során nem csupán festői tehetségükre hagyatkoztak, hanem optikai eszközöket is felhasználtak.

 

A sajtó tükre - Fischer Annie győzelme az 1933-as versenyen

Ahogy a közhellyel mondani szokták: nincs unalmasabb dolog a tegnapi újságoknál, de nincs izgalmasabb a tegnapelőttieknél.
 
XML csatorna