Cikkek

Holisztikus szemlélet a nyelvészetben

Az európai nyelvészet évezredek óta azon a szemléleten alapul, hogy a nagyobb egységek (szerkezetek, mondatok stb.) létezését és tulajdonságait az őket alkotó kisebb egységek tulajdonságai magyarázzák. Ezt az analitikus szemléletet nyelvészeti atomizmusnak fogom nevezni (a társadalmi atomizmus mintájára, ld. Johansson, 2003). (...) Azt hiszem, a természettudományokban sem mindig sikeres az atomisztikus megközelítés, de ebben az írásban csak a nyelvészetben való megjelenését bírálom, és megpróbálok felvázolni egy alternatív szemléletet, amelyet holisztikusnak nevezek. A holisztikus szót tehát nem a modularista vagy moduláris ellentéteként használom, mint például a kognitív nyelvészetben szokás (pl. Josephson – Blair, 1982; Kravchenko, 2006), hanem az atomizmus ellentétét jelölöm vele.

 

Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise?

Mily könnyen és elegánsan fogadjuk, mindig is szinte természetes egyetértéssel, azt a bölcs tapasztalatként bemutatott óriási közhelyet, mely szerint a magyar irodalom és magyar kultúra egészében, mint olyan, lenne filozófiátlan, sőt: gondolattalan és reflexió nélküli; esetleg egyenesen filozófia-ellenes! Mivel a tézis rendkívül széles körben elfogadottnak tekinthető, érdemes mind történetét, mind érvényességét megvizsgálnunk. (A Filozófia és irodalom címmel 2006. október 6–7-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett XIV. JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadás szerkesztett szövege.)

 

A „költőiség” mint vád a XIX. század magyar filozófiai vitáiban

Tompa Mihály és (Litkei) Tóth Péter szerepjátéka a költői és filozófusi magatartástípusok, alkotói szerepek különbségéről rendelkezésre álló régebbi, magyar mintákat is átvesz. Ennek a hagyománynak egyetlen elemét kívánom előadásomban megmutatni: Szontagh Gusztávnak, a magyar historiográfiai hagyományban rossz hírbe keveredett filozófusnak, egyben fontos irodalomkritikusnak a vitáit filozófiai kérdésekről – szépírókkal. (A Filozófia és irodalom címmel 2006. október 6–7-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett XIV. JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadás szerkesztett szövege.)

 

Mi rejlik egy kötőszóban? Filozófia és irodalom, irodalom és filozófia

Ha valaki megkérdezi, mi érdekel a legjobban, és az igazságnak megfelelően azt válaszolom: „filozófia és irodalom kapcsolata; vagy: irodalom és filozófia viszonya” (a sorrend sem mindegy), a következő jogos kérdés általában az szokott lenni: de melyik irodalom és melyik filozófia? Célom az, hogy világosabban lássam: milyen viszonyokat takart eddig az és kötőszó a címben szereplő mellérendelő szerkezetekben, pontosabban hogy milyen tartalmak igyekezték helyettesíteni, értelmezni, árnyalni ezt az és-t. (A Filozófia és irodalom címmel 2006. október 6–7-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett XIV. JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadás szerkesztett szövege.)
 

Hibák a hermeneutikában

A magyar fordítás oly mértékben mond mást, mint az angol szöveg – olyan esetekben is, amikor az eltéréseket egyáltalán nem a két nyelv egymástól különböző lehetőségeiben kell keresni –, hogy nem sokat fogok élcelődni a magyar változat megannyi melléfogásán. A helyzet olyan szomorú, hogy megelégszem azzal, hogy némi kommentár és magyarázat kíséretében megmutatom a fordítás néhány hibáját.

 

A tudományos önéletelemzők - Kornai János, Raymond Aron és Eric Hobsbawm értelmiségi önéletrajzai

Mindhárom mű határozottan, öntudatosan értelmiségi önéletrajz. Nem a szokványosabb, szembenézés a felidézés által logikáját követik, hanem a felidézését a szembenézés által.

 

Egy antikapitalista polgár vallomásai - Megjegyzések Alexa Károly tanulmányához

A befogadó gesztus és a szerző elképesztő olvasottsága, az őszinte és átélt érdeklődés egy nagyon fontos tanulmány lehetőségét hordozta. Az átgondolatlanság és a maszatolás, az utalások sora, a társadalomtörténeti tabló képeskönyvszerű összeállítása, az ideológiai düh végül nem tették lehetővé, hogy fontos tanulmány szülessen. Alexa túl sokszor nem fogadta meg saját jó tanácsait, túl sokszor nem figyelt oda a mondataira és ezt büntetlenül nem lehet megtenni.

 

Interjú James G. Lennox-szal

2005 tavaszán elhatároztuk, hogy párhuzamos interjút készítünk két tudománytörténész „iskola” két képviselőjével, James G. Lennox-szal (a Pittsburghi Egyetem Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének oktatója és a Center for Philosophy of Science vezetője) és Mario Biagolival (a Harvard Egyetem Tudománytörténet Tanszékének oktatója). A két tanszék munkáját összehasonlítva az az érzése támad az embernek, hogy a pittsburghi inkább a tudományos elméletekre, míg a harvardi a tudományok művelésének szélesesebb társadalmi kontextusára fektet nagyobb a hangsúlyt. Úgy gondoltuk, tanulságos lenne néhány, a tudománytörténet szerepére reflektáló kérdésre egymás mellett látni e két megközelítés egy-egy képviselőjének válaszait. Sajnos az interjúk szerkesztése során nem sikerült teljesen megőriznünk a kérdések struktúrájának azonosságát, mindenesetre a két interjú, számunkra legalábbis úgy tűnik, valóban érdekes összehasonlításra ad lehetőséget.

 

Emlékek, tervek, utópiák - Interjú Sorin Antohival

Az alábbi interjú eredetileg 2005 végén készült élőszóban Sorin Antohival, melyet ő később, 2006 végén megszerkesztett és részben átírt. Ez azután történt, miután napfényre került kapcsolata a Securitateval, és kiderült, hogy nem kapta meg a doktori fokozatot a Jászvásári Egyetemtől, és ezt követően minden CEU-n betöltött posztjáról lemondott.
Folyóiratunk nem azért jelenteti meg ezt az interjút, hogy kifejezze támogatását Antohi iránt, vagy hogy cselekedeit igazolni próbálja. Úgy hisszük, hogy az interjú érdekes dokumentum, mely a múlt év eseményeinek komplexebb megértését is lehetővé teheti. Reméljük, hogy tisztázó erejű lehet annak bemutatása, hogy Antohi hogyan látta és látja karrierjét.

 

A szemantika perspektívái című workshop írásos anyagairól

2005. június 20-án az MTA Nyelvtudományi Intézetében a Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszékének társszervezésével egy minikonferencia zajlott le A szemantika perspektívái címmel. Ennek az egynapos konferenciának az volt a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a szemantikához kapcsolódó területeken dolgozó nyelvészeket, filozófusokat. Ezen találkozó "jegyzőkönyvei" az alábbi írások, amelyekben az egyes területek legkiválóbb magyar képviselői érveltek az általuk képviselt nézetek mellett.

 

Cognitive Linguistics: A New Paradigm?

"A nyelvészet a nyelvi struktúra számos aspektusát vizsgálja, és igyekszik felfedni az ezen aspektusok alapját képező törvényszerűségeket és elveket, mégpedig úgy, hogy tárgya számára egy magyarázó elméletet konstruál. A nyelvészet ugyanakkor empirikus tudomány is, melynek tárgya az emberi viselkedés mögött húzódó mentális reprezentációk világába tartozik..."
Kiefer Ferenc cikkét, mely eredetileg a Linguistics in the Morning Calm 3. számában jelent meg, angol nyelven adjuk közre.

 

Jelentés és fogalmi szerep szemantika

A Frege-, Tarski-, és Montague-féle szemantikák azt írják le, hogy a szavak jelentése és a mondatok szintaktikai szerkezete miként határozzák meg együttesen a teljes mondatok jelentését.
 

Kommentár Forrai Gábor „Jelentés és fogalmi szerep szemantika” előadásához

Forrai Gábor előadására Ambrus Gergely reagált az alábbiakkal.
 

„Nyitva az ajtó” és „Üres minden pohár”: Határozott leírások, kvantifikált kifejezések, igazságfeltételek

Kezelhetőek a határozott leírások - Bertrand Russell javaslata szerint - kvantifikált kifejezésekként? Zvolenszky előadásában az igazságfeltétel-szemantika keretein belül egy konkrét, nyelvfilozófusok által sokat tárgyalt problémakört - az ingatag (incomplete) határozott leírásokét (pl. „az ajtó”) - és a felmerülő megoldásokat térképezte fel. A részletes, önmagában is követhető előadásvázlat mellett az olvasó figyelmébe ajánljuk még Zvolenszky két szorosan kapcsolódó, frissen megjelent tanulmányát is: „Russell megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról” (Kellék 2005/2 29. szám), valamint „Ingatag határozott leírások, ingatag kvantifikált kifejezések” (Világosság 2005/12. szám), amelyeket a Kellék és a Világosság szíves hozzájárulásával itt is közlünk.
 
XML csatorna