Cikkek

Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika?

Bár indíttatásában és hátterében a generatív grammatika is kognitív, a Jackendoff-féle moduláris kognitív szemantika pedig nyilvánvalóan az, a nyelvészetben paradigmaváltásról vagy kognitív fordulatról mégis a holista kognitív elmélet megjelenése kapcsán szoktak beszélni.

 

Megjegyzések Pelyvás Péter Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika c. előadásához

Pelyvás Péter Rendszer- vagy felhasználóközpontú grammatika című előadásához, követve az előadó gondolatmenetét és szövegét, az alábbi megjegyzéseket fűzöm.

 

Kognitív és/vagy/illetve modellelméleti?

A fő tanulság az lesz, hogy a kérdéssel magával sem értek egyet. Akkor miért beszélek róla egyáltalán? Mert érdekes (legalább tudományszociológiai szempontból), hogy miért vitatkoznak egyáltalán ilyesmin az emberek. Milyen gondolatok húzódnak meg a (szerintem) látszólagos szembenállás mögött, és mik ennek a tanulságai?

 

Modellelméleti, de kognitív – kognitív, de modellelméleti

Mint a cím is sugallja, Kálmán Lászlónak a Maleczki Márta és Varasdi Károly által szervezett 2005. májusi szemantikai vitanapon elhangzott Kognitív és/vagy/illetve modellelméleti? című kiselőadához szeretnék néhány ponton hozzászólni, eleget téve a szervezők megtisztelő felkérésének.
 

Gondolatkísérletek II. rész - Modális igazolóforrások, módszertani ellenvetések, episztemológiai rejtély

Írásunk második részében három kérdéskört vizsgálunk témánkkal kapcsolatban: először a gondolatkísérletek magvát képező modális állításokról és lehetséges igazolóforrásaikről beszélünk. Ezután a gondolatkísérletekkel és alkalmazhatóságukkal kapcsolatos ellenvetéseket tárgyaljuk. Végül a gondolatkísérletek által felvetett episztemológiai rejtéllyel foglalkozunk, azzal a problémával, hogy vajon hogyan juthatunk a természetről szóló új információra, új törvények felfedezésére úgy, hogy elgondolunk egy képzeletbeli szituációt, közben csak ismert empirikus adatokra támaszkodhatunk, konkrét méréseket, és kísérleteket viszont nem végzünk.
 

Mi köze a nyelvnek a társadalomhoz?

Van-e köze a nyelvnek a társadalomhoz? Erre a kérdésre a nem nyelvész szinte gondolkodás nélkül „igennel” válaszol — pedig nyelv és társadalom között korántsem egyértelmű a viszony. Előadásomban megkísérlem a kérdést körüljárni, és több oldalról megközelítve, többféle választ találni rá.

 

Móricz és Horatius - A hajóallegória "Az Isten háta mögött"-ben

A fiatal Móricz Zsigmondot nem önmagukban a klasszikus stúdiumok, hanem ezek tanításának mikéntje kergette kétségbeesésbe: a klasszikus ókor örökségét épp az ugyanezen örökségre hivatkozó iskola, valamint az iskola által metonimikusan képviselt társadalmi rend ellenében szereti „mozgósítani”.

 

Egy gyümölcsöző, szimptomatikus kísérlet - A Beszélő Évek sorozat

"Történelmi távlatból, ahogy mindent szemlélni fogunk életünk hátralevő részében, mert valami véget ért amiről nem hittük hogy véget fog."

 

Wittgenstein hatása a Bécsi Csoportra

Wittgenstein némely írása mély és ugyanakkor megmagyarázhatatlan hatást gyakorolt a Bécsi Csoportra[i] (rám mindenképpen), hisz gyakran előfordul, hogy a kortárs tudományos vagy filozófiai elméletek befolyásolják a művészek és írók alkotó munkáját, azonban sem maguk az ösztönző gondolatok, sem pedig az inspiráció közvetlen következményei nem nevezhetők meg pontosan, legkevésbé talán épp az tud beszámolni róluk, akire hatással vannak.

 

Naturalizmus a matematikában

Összefoglalóan: jó könyv, olvasmányos, nem túl drága ($20), izgalmas szexjelenetek, ajánlott, de világmegváltást ne várjunk tőle – Kornai András recenziója Penelope Maddy könyvéről.

 

Átvérzett fehér foltok - Borisz Akunyin magyarul megjelent regényei (Azazel, Török csel, Leviathan)

A posztmodern irodalom felfedezte a detektívtörténetet, a magyar olvasók megismerték Eraszt Fandorin nyomozót. Schiller Erzsébet kritikája a magyarul megjelent Akunyin-regényekről.

 

Meditáció Petri lírai szólásának természetéről egy tanulmánykötet kapcsán

Petri György, bármennyire idézte is az "elátkozott költő" gesztusait, tulajdonképpen nem járt rosszul költeményei fogadtatásával. Pór Péter a Fenyő D. György szerkesztésében megjelent, Az örökhétfőtől a napsütötte sávig. Tanulmányok Petri György költészetéről címet viselő kötet tanulmányai kapcsán azt kísérli meg bemutatni, milyen állandó állítások és kategóriák határozzák meg öt évvel az életmű lezárulta után Petri recepcióját.

 

A jelentés értelme

Ruzsa Imre rövid válasza Farkas János László kritikai észrevételeire a fregei Sinn és Bedeutung kifejezések fordításával kapcsolatban.

 

Gondolatkísérletek I. - Bevezetés, példák, osztályozás

A Bécsi Kör érdeklődését tükröző, szűkebben vett tudományfilozófiai tradícióban sokáig a tudományos elméletekkel kapcsolatos filozófiai problémák elemzése volt egyeduralkodó.

 

Miért nem valóságos az idő?

Célszerű vizsgálódásunkat azzal a kérdéssel kezdeni, hogy vajon mindaz, ami létezik, rendelkezhet-e az időbeliség tulajdonságával. Igyekszem bebizonyítani, hogy nem rendelkezhet.

 
XML csatorna