Cikkek

Idő változás nélkül

Széles körben elfogadott az a nézet, mely szerint az idő múlása szükségszerűen változással jár- azaz nem lehetséges olyan időköz, amelyben semmi nem válto­zik.

 

Gondolatkísérletek és érvelési sémák

Írásunkban a gondolatkísérleteknek a mai analitikus filozófiában sokat használt, ám mégis sokat vitatott módszerét vesszük szemügyre egy tágabban értett logikai szempontból.
 

Néhány megjegyzés a kölcsönszavak adaptációjáról

Az utóbbi egy-másfél évtizedben igen népszerűvé vált a modern fonológiának azon ága, amely a kölcsönszavak (jövevényszavak) viselkedését vizsgálja hangtani szempontból.
 

A paradox narrátor Márton László prózájában - 2. rész

Rónai András tanulmányának második, befejező része.
 

Művészet, optika és történelem: új fényben a Hockney-tézis

Nemrég megjelent könyvében, a Titkos Tudásban David Hockney azt állítja, hogy van Eycktől Ingres-ig számos festő azért tudta a természetet meglepően hűen imitálni, mert munkájuk során nem csupán festői tehetségükre hagyatkoztak, hanem optikai eszközöket is felhasználtak.

 

„Fújt a Zeitgeist, és ha az ember kitette a kis zsebkendőnyi vitorláját, az fújta őt a megfelelő irányba”

Geréby György filozófiatörténésszel Bárány Tibor, Csordás Attila, Hardi János és Rónai András beszélget.
 

Hit, remény, szeretet

„Tar novellisztikáját ma, úgy látszik, a [következő] veszély környékezi: a leleplező, számonkérő, indulatos szociologizálásból íme, nem volt lehetetlen eljutni az érzelmes tárcák konvenciójáig.”

 

Ár/érték arány

Sajátságos árképzése kizárólag a Pelevin-rajongók olvasmányává teszi a legújabb magyar kötetet, A tervhivatal hercegét. De nekik is csalódást okoz: még szellemes ötleteit sem tudja kihasználni.
 

„Nálam jó lakomát ehetsz, Fabullus” - A Gintli–Schein-féle irodalomtörténet Római irodalom c. fejezetéről

Talán nincs is udvariatlanabb dolog, mint egy sok száz oldalas könyv egyetlen, 18 (tizennyolc!) oldalas fejezetéről véleményt nyilvánítani: az alábbiakban mégis erre vállalkozom.

 

Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia

A „történelemfilozófia” kifejezés két különböző fajta vizsgálódást takar. Ezekre mint szubsztantív, illetve analitikus történelemfilozófiára fogok utalni.
 

Temporális nyelv és temporális szkepticizmus

Ha valaki szkeptikus álláspontra helyezkedik a tartalmukat tekintve a múltról szóló mondatok esetében, nem fog visszariadni attól, hogy az ilyen mondatoknak van jelentésük vagy elvileg verifikálhatók.
 

Analitikus történelemfilozófia: kérdések és perspektívák

Majdnem húsz évvel ezelőtt írtunk egy közös cikket Kelemen Jánossal „Történelemfilozófia: kérdések és perspektívák” címmel.
 

Temporális Szóritész

A szóritész -(„kupac”-) paradoxon temporális változatának bemutatásához induljunk ki Danto nak azzal a russell-i hipotézissel kapcsolatos két megállapításából, miszerint a világ minden tartozékával együtt öt perccel ezelőtt jött létre.
 

Tudásalapú nyelvfeldolgozás

Nagy volt a lelkesedés, amikor Chomsky és Montague előálltak a nyelvtan és a jelentéstan formalizálásának nagyszabású terveivel. Végre valaki precízen megmondja, mi is van a természetes nyelvekben - gondolták a számítógépesek.
 

A paradox narrátor Márton László prózájában - 1. rész

Az alábbiakban Márton László prózájának prózapoétikai elemzésére teszek kísérletet. Célom az egyes, jó esetben önmagukban is érdekes elemzések mellett az, hogy megalapozzam a „paradox narrátor” fogalmát.
 
XML csatorna