Kant-vers! :)

Kant monológja

Az ágon a levél,
az erdő és a szél,
az ember és a ló
mind-mind magánvaló.
Amit látunk, csupán jelenség,
nincs befejezett végtelenség,
s - habár úgy tűnik, képtelenség -
mindez a priori belátható.
Felismeri, ki tehetséges:
megismerni mit lehetséges?
Megtudni most már csak azt kéne,
vajon az empirikus Én-e
már önmagában a szintézis,
vagy szorult belé tiszta ész is?
Tér s idő: szemlélet. Ezt kétli a
sok dogmatikus metafizikus
A transzcendentális esztétika
nékik túlontúl unszimpatikus.
Éppúgy a sok szintetikus ítélet -
pedig nélkülük nem élet az élet!
Ki szembeszáll velem, leérvelem.
Segít az érzékelés és az értelem,
megismerésünknek gyökerei,
ítéleteink vivőerei.
S hogy almát teremjen a tudás fája -
megmetszi a Tiszta Ész Kritikája.

E. B.

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Rónai András, 2005, október 14 - 17:45

azt a rajzot nem ismerem, pedig legalább háromszor olvastam a szóban forgó kötetet (egyébként ajánlom minden kedves analitikus filozófus figyelmébe: Egy talált tárgy megtisztítása also known as "a sárga könyv").
Remélem sorra kerül a GyÉK is, az Ítélőerő pedig majd egy kétrészes kiseposz tárgya leend :)

Hardi János, 2005, október 14 - 08:51

Frenetikus dolgok hangzanak el itt! Tandori koanja persze mit sem ér a hozzá tartozó rajza nélkül, mindenesetre gyöngyszem :) Boldizsár - elismerésem!

Bárány Tibor, 2005, október 13 - 21:00

Akkor idézek nektek egy klasszikust.

Tandori Dezső: Kant-emlékzaj

A fűnyírógép (odakint)
Villanyborotvám (odabent)

Varasdi Károly, 2005, október 13 - 20:17

Ki szembeszáll velem, leérvelem.

Nekem főleg ez a sor tetszett :)

Egyébként pedig itt van egy Kant dal, érdemes meghallgatni!