Kollektív, open source fordítás wiki szoftverrel

Megnyitottam a Kollektív, open source Kripke fordítás egyelőre wiki szoftver nélkül fórumot, menjetek oda fordítani, ahelyett, hogy itt állnátok egy helyben. Elmélet helyett gyakorlat. Üdvök.

Az meg a ló másik oldalára esik, mert a használatot hangsúlyozza.
Mi lenne, ha stílszerű magyar fordításnt már a címlapra kerülne egy lábjegyzet? :-) (Ami egyben a pongyola mondaszerkesztései miatt unos-untalan másfél oldalas lábjegyzetekben mentegetőző Kripke orrára is aranyos fricska lenne.)

"Névhasználat és szükségszerűség"?

Alapvetően az a probléma (ami persze nem leküzdhetetlen akadály), hogy a naming a megnevezést (tehát a név használatát) is jelenti, nem csak elnevezést vagy névadást. Az már csak hab a tortán, hogy Kripke nyilvánvalóan rájátszik Carnap Meaning and Necessity-jére is. Az elnevezést egy kicsit jobbnak érzem a névadásnál, mert nem utal annyira egyértelműen az "initial baptism"-ra, ami persze fontos szerepet játszik a könyvben.

Névadás és szükségszerűség?
Névadás és necesszitás? (Necesszitás: teljesen bevett, Ruzsánál gyakran olvasni.)

Csak akkor mondjuk lehet azt csinálni, hogy a szócikket figyeltetjük valami kafa kis szkripptel (vagy saját magunk) - ez egyébként már részben most is működik nálunk itt: SEP RSS feed kicsit eldugva ugyan :)

A Naming azért egy nagy dobás lenne :) hülye címe van, de hát... Esetleg a már megjelent részlet címét alkalmazhatnánk: Elnevezés és szükségszerűség, bár ez se sokkal jobb.

Az nem probléma, hogy a Stanford E. szócikkei elvben állandóan frissülnek -- dinamikusak? Egyébként a Naming & Necessity fordításával kapcsolatban az az egyik bökkenő, hogy a címe mondhatni lefordíthatatlan. A legjobb, ami eszembe jutott, a Név és szükszégszerűség volt...

Egy újabb dolog, ami eszembe jutott, hogy igazándiból neves (és akár nemes!) szakfordítók nem bíbelődnek szövegekkel ingyért, mi persze igen.

A Stanford stuff nagyon jó 5let, bár nemtom Zalta bá' mennyire venné ezt a dolgot komolyan.

miért nem esünk neki a
Stanford Online valamelyik fasza és kurrens és már publikált cikkének

...és most fog kiderülni, hogy azért mert ebben az év(tized)ben nincs rá időnk :) Oops.

Farkas Gyuri mondta ma este, hogy miért nem esünk neki a
Stanford Online valamelyik fasza és kurrens és már publikált cikkének. Itt van néhány pl:
Necessary and Sufficient Conditions
Intergenerational justice
Human rights
Simplicity

Hanem a legjobb az lenne, ha egy friss Creative Commons alá bejegyzett cuccról lenne szó. Vagy olyan analfil műről, amit még nem publikáltak és el tudjuk kérni közvetlenül a szerzőtől (figyelem tengerentúli kihelyezett tagozat, Margócsy, Gyenis).
Hogy őszinte legyek, ennek nem sok értelmét látom... hányan olvasnának el egy ilyet? (Nem a művek minőségét kérdőjelezem meg, hanem olvasottságukat.) Én inkább maradnék a N&N-nél. (Vagy lehetne Putnam The Meaning of 'Meaning'-je is, az rövidebb, kb. ugyanaz a téma, és tesztnek szerintem tökéletes.)

A részekre felosztással meg az a baj, hogy teljes terminológiai káosz lenne a végeredménye. Ha a fordítól nem férnek hozzá a teljes szöveghez (és egymás szövegeihez, ahogy éppen állnak!), akkor nem tudnak rendes munkát végezni. Mint ahogy ma is így fordítanak egy csomó könyvet: minden hallgatónak vagy tanársegédnek adnak egy fejezetet, a végén van valami minimális lektorálás, és az eredmény: katasztrófa.

Bár nem nagyon látok ki a t*konyból, gondolkozom a dolgon. Fel tudunk tenni wikit, már nézegettem is párat, nagyon ígéretesek. Sikerült elkapnom valamit a hét végén és a windozer is összeomlott a gépemen, de sebaj, van 'bekap'; szerintem ötleteljünk még. Hozzáteszem, hogy pl. a CC FAQ fordítása is ezen módszerrel történik, csak ott az eredeti szövegbe szúródnak be a magyar sorok.

És mi van egy olyan megoldással, hogy az eredeti szöveget csak a regisztrált, accountos, fordításban is résztvevő ember láthatja, de a simán az oldalra tévedő, csak a készülő magyar szöveget láthatja, és mondjuk annak kapcsán tehet megjegyzéseket, javításjavaslatokat.

Vagy az is lehet, hogy a teljes szöveget senki sem láthatja, csak x oldalt (kvótát), ahol x nem kell, hogy túl sok legyen. A regisztráció lehetővé teszi, hogy nyomon kövesd, ki mennyit látott. Ezzel elejét lehetne venni, hogy lementsék az egészet. (Persze mindent ki lehet játszani, ezt se túl nehéz, de legalább megdolgozik érte egy kicsit, aki belevág). A többi OK, a nyersfordításra aztán akár nem regisztráltak is tehetnek pl. stilisztikai, stb. megjegyzéseket.

Egyébként írtam már Jimmy Wales-nek is a tárgyban, remélem eljut hozzá. :O)
Nagyon jól problematizáltátok a jogi Achilles ínt, ez pedig az eredeti forrásszöveg ottléte, amit láthat az önkéntes fordító.
Szóval szerintem a lényeg a megfelelő induló mű kiválasztása, ami kapcsán nem biztos, hogy mondjuk egy olyan publikált könyv jó, mint mondjuk a Naming és necessity. Hanem a legjobb az lenne, ha egy friss Creative Commons alá bejegyzett cuccról lenne szó. Vagy olyan analfil műről, amit még nem publikáltak és el tudjuk kérni közvetlenül a szerzőtől (figyelem tengerentúli kihelyezett tagozat, Margócsy, Gyenis).
Amúgy pedig a realizáció kapcsán kulcsfontosságú, hogy itt az szv.hu környékén van annyi ember, aki egy filozófiai műre rá tudná vetni magát regisztrált oldalhasználóként.
Tehát lehet, hogy nem teljesen opensource-ba kéne nyomni az elején, hanem a regisztrált felhasználók juthatnának hozzá csak az alapszöveghez.
És mi van egy olyan megoldással, hogy az eredeti szöveget csak a regisztrált, accountos, fordításban is résztvevő ember láthatja, de a simán az oldalra tévedő, csak a készülő magyar szöveget láthatja, és mondjuk annak kapcsán tehet megjegyzéseket, javításjavaslatokat. Technikailag ez lehetséges gondolom.
Állítom, hogy meghökkentően gyorsan el tudnánk jutni egy első, már olvasható magyar verzióig, ami tuti sokkal értelmesebb lenne annál, mint amit a jelenlegi legokosabb mondatszintű fordítóprogram fel tud mutatni a tárgyban. :O)
(Az ötletről magáról, hogy mi vezetett hozzá:
Tegnapi szülinapi ajánlós blogomban írtam, hogy "Márcsak az a kérdés, hogy mikor fordítjuk újra a Rosencrantz és Guildenstern halottat?" És a többesszámról jutott eszembe, hogy ez közösségi fordításra is lehetőséget ad. Mindjárt nem is tudtam elaludni még vagy 1 óráig járkáltam a szobában izgatottan.)
A legjobb célpont nyilvánvalóan egy szakmai közösség számára egy szakmai mű közös fordítása. De miért lenne lehetetlen az, hogy mondjuk egy szépirodalmi műt is sikerrel magyaríthasson egy ilyen közösség? Persze nem egy, nyelvileg, stílárisan nagyon kötött műfajra kell gondolni, mint mondjuk líra. Hanem egy kortárs regényre pl.

Szerintem az ötlet nagyon jó, de bárki számára hozzáférhető on-line felületen jogszabályba ütközik.
Ellenben korlátozott hozzáférésű intranetes felületre azt hiszem feltehető a mű, amennyiben igazolhatóan oktatási célból került fel oda. (Ezt nem nehéz formálisan megvalósítani, pl. Attila internetes szakszöveg fordítói kurzust hirdet, amelyre ingyenes a jelentkezés stb., és ennek keretein belül történik a fordítás.)
Azt még talán meg lehet csinálni, hogy a mű rövid részletei több, különböző szolgáltatók által üzemeltetett honlapokra kerül föl, de igazság szerint ez is csak kiskapu.

- az eredeti szöveg csak a fordítás segédleteként van fent, nem minősül publikálásnak

Ezt nem teljesen értem. Fent van egy szöveg egy site-on, amit bárki magyar vagy más anyanyelvű a) elolvashat b) lementhet (ezt nem lehet megakadályozni technikailag :)), c) a keresők kihozzák (ezt talán igen, de akkor oda a Wiki lényege).

Ez szerintem pontosan olyan mint egy weben történő publikálás.

Jogi szempontból úgy működne, hogy az eredeti kiadóval egyeztetni kell, hogy a fordítás:
- nyilvánosan történik
- kontrolláltan történik
- az eredeti szöveg csak a fordítás segédleteként van fent, nem minősül publikálásnak
- ?

Kafa 5let egyébként! A wiki egy szuper dolog és jó lenne kiléptetni az ilyen-olyan lexikon fogalomköréből végre.

És jogi szempontból ez hogy működne? Úgy értem, ki fizetné a jogdíjat az eredeti kiadónak (az SzV?) Viszont ha a jogi izék meg vannak oldva, akkor szerintem az ötleted tényleg zseniális és a Wiki-filozófiához illő :) (Én egyébként eddig még nem hallottam ilyen vállalkozásról.)