politika elméleti síkon

Elméleti síkon rendszeresen szóba kerülnek politikai kérdések és témák fórumainkon (és ebben azt hiszem nem csak én vagyok „ludas”), melyeket nem igazán szoktunk tisztázni, hanem mindössze röviden utalunk véleményünkre. Ezért talán érdemes közvetlenül is felvetni a filozófia és a politika kapcsolatáról egy fórumtémát.

Természetesen más kérdésekről is ugyanúgy lehet hozzászólásokat feltenni, de kezdjük néhány alapvetővel és általánossal: mit gondoltok a politikaelméletről? Van a politikaelméletnek sajátságosan analitikus fajtája, illetve megközelítése? Ha igen, ez jelenti egyben bizonyos politikai álláspont, nézetrendszer preferálását, netán elfogadását? Mi a szerepe a politikai gondolatoknak az analitikus gondolkozásban, valamint milyen az analitikus filozófia emberképe, társadalomszemlélete, történelemfilozófiája (, feltéve hogy van, ha talán nem is explicite kifejtve)?

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Kovács Dávid Márk, 2006, június 17 - 14:25

Analitikus marxizmus valóban van, de eléggé outsidernek számít a politikai filozófiában. Kicsit olyan mint az analitikus vallásfilozófia: van, de a vallásfilozófusokon kívül senkit sem érdekel. (Más területek képviselői ellenben szoktak egymásra hivatkozni.)
Analitikus feminizmus nagyon is van, most Virginia Held jut eszembe, ő azzal foglalkozik, hogy szerinte az a követelmény, hogy etika szabályokban határozza meg magát, eleve egy férfiközpontú világrendre épül. Meg ilyesmi... A patriarchális rend stb. elméletét nem ismerem, de feltételezem, hogy a feminista morálfilozófusok valami hasonlóról értekeznek "analitikusul".

Az analitikus politikai filozófia szűkebb mozgásterét szerintem azzal lehet magyarázni, hogy a radikálisabb irányok általában nélkülözik az érvrendszereket. Egy heideggeri "vér, föld" stb. fogalmak köré épülő politikai filozófia egyszerűen nem bír mondanivalóval egy analitikus filozófus számára.
A marxizmusra ez kevésbé áll (ezért létezik analitikus marxizmus, analitikus fasizmus viszont tudtommal nem), de a marxizmusra a legtöbben úgy tekintenek ma, mint ami igényesebb elméleti kidolgozottása ellenére empirikusan cáfolódott meg.
Baloldali filozófusok pedig természetesen vannak, de a tág értelemben vett neolibbe ők is beleférnek. John Rawls egy "sima baloldali" (nem balliberális, vagy szociáldemokrata - remélem nem értelemzavaró, hogy ide-oda szlalomozok az USA- és az európai címkék között), vagy egy globalizációkritikus mozgalmár számára nagyon is "reakciósnak" tűnhet. De itt ismét ugyanazt tudom mondani: a radikálisabb, magukat globalizációkritikusnak nevező mozgalmak egyszerűen nem fogékonyak a racionális vitára. Olyasmit fognak mondani, hogy a racionális vita iránti igény maga is "csak reakciós ideológia" (Feyerabendet ezért tartom a szó modern értelmében nagyon is baloldalinak). Ezzel meg nem nagyon lehet mit kezdeni.

Rónai András, 2006, június 16 - 11:53

Na, akkor szerintem vegyük sorra, hogy mi van analitikusba; már ha valakit érdekel.
Pl. arról tudni lehet, hogy van analitikus marxizmus. Szerintem nagyjából elfogadhatjuk, hogy a kommunitarista (közösségelvű) elméletek egy része szintén tekinthető többé-kevésbé analitikusnak, pl. MacIntyre. De ezzel lehet, hogy vitatkoznátok?
Az szerintem viszonylag érdekes kérdés, hogy feminizmusból van-e analitikus fajta? Nyilván azt, hogy miért jó, ha a nők nem keresnek kevesebbet csak mert nők, analitikus nyelven el lehet mondani - de mi van azokkal a feminista elméletekkel, amelyek mondjuk a nyelvi struktúrákba és ilyesmikben keresik a patriarchális rend hadállásait? Nem az a kérdésem, hogy ezeket hülyeségnek tartjuk-e, hanem hogy lehet-e ezeket analitikusul elmondani.
És vannak még hasonló területek, mondjuk a posztkolonialista elméletek és mások.

Laczó Ferenc, 2006, június 14 - 21:04

1. Hogyan viszonyulnak ezen arcok az európai (kontinentális) politikai tradiciókhoz? Szimplán elutasítják (esetleg ráadásul megvetően vélekednek róla) vagy ismerni, érteni is próbálják? Mert ez a "százszor cáfoltuk már"-ban való hit éppenséggel az előbbi hozzáállást indukálja, feltételezem...

2. Emellett (persze lehet hogy csak innen nézve) a neolib és a neokon felfogás között mintha külpolitikában lenne a legmarkánsabb különbség (a nemzetközi intézmények vs. Amerika kérdésben más oldalra kerülnek). Gazdaságpolitikában ellenben, akárcsak társadalom- és történelemszemléletben igencsak közel állnak egymáshoz (, már ha az egész spektrumot vesszük figyelembe). Kérdezve: jelenti-e ez egyben azt hogy az analitikus filozófia viszonylag szűk politikai "mozgásteret" biztosít, elég homogén nézetrendszert jelent politikailag? (Mert nem kell magyarázni hogy pl. Heidegger, Sartre és Gadamer mennyire radikálisan eltért egymástól, mármint politikai nézeteiket tekintve...)

Kovács Dávid Márk, 2006, június 14 - 00:38

mondjuk a pánpszichizmus kvarkokra is kiterjesztett változata számomra ilyesminek tűnik

Igen-igen, nekem is annak tűnik, de nézd csak meg , milyen jó érvek szólnak mellette! :) De komolyan, abból a nagyon plauzibilis feltételezésből lehet levezetni, hogy a természet nem szereti a diszkontinuitást, és ha nem szereti, akkor miért szeretné épp a tudatosság elosztásában?

Egyébként nekem is úgy tűnik, hogy az analitikus filozófiai viták neolib/neokon légtérben mozognak.
A határokon túl szerintem azért nem lőnek, mert mindenki kb. úgy áll hozzá, hogy "á, ezt mert ezerszer porig cáfoltuk". Vagy: "ld. Carnap" ;)

Hardi János, 2006, június 13 - 13:38

Egyfelől én kérdést tettem fel: Van-e ... ? Tehát nem azt állítottam, hogy Kérdésedre, miszerint ..., egy és csakis egy válasz adható, mégpedig, hogy NEM, mert .... Tehát én arra kérdeztem rá, hogy az analitikus pol.elm. mellett milyenek vannak még? (share your knowledge jelleggel)

Másfelől pedig a komolyan vehető pol.elm. != analitikus pol.elm. az én szótáramban, vagyis a komolyan vehető nem szinonim az analitikussal. Bizonyítás:

TFH: A komolyan vehető szinonim az analitikussal
P: Az analitikus pszichológia nem vehető komolyan.
K: Az analitikus pszichológia nem analitikus.

De ez ellentmondás. Tehát a komolyan vehető nem szinonim az analitikussal.
QED és LOL

Rónai András, 2006, június 13 - 11:19

az analitikus filozófusok "a határokon belül" gyakran a legidiótábbnak tűnő javaslatokat is komolyan veszik, megvitatják, érvek és ellenérvek és ellen-ellenérvek tucatját alkotják meg és vetik el (mondjuk a pánpszichizmus kvarkokra is kiterjesztett változata számomra ilyesminek tűnik:)), míg "a határokon kívülre" olykor ilyen nem túl nyitott módon lőnek egyet-egyet, hogy: "Van-e [nem-analitikus]? Már úgy értem komolyan vehető."

Hardi János, 2006, június 13 - 07:41

Ez most mire vonatkozott?

Rónai András, 2006, június 12 - 20:34

"Van (...)nak sajátságosan analitikus fajtája, illetve megközelítése?
"2. Van-e másmilyen? Már úgy értem komolyan vehető.

Now THAT'S what I'm talking about! :P

Hardi János, 2006, június 12 - 13:24

1. Politikaelmélet vagy politikafilozófia?

Van a politikaelméletnek sajátságosan analitikus fajtája, illetve megközelítése?

2. Van-e másmilyen? Már úgy értem komolyan vehető.

Rónai András, 2006, június 11 - 21:53

Én, inkább kívülről, úgy látom, hogy az analitikus filozófián belül a viták elég jó közelítéssel a liberális megközelítés szellemében folynak, á la J.S. Mill (asszem A szabadságrólban). (Jó közelítéssel: szerintem ez az analitikus filozófusok önképe, és ugyan biztos vannak anomáliák, de szerintem elég jól leírja, hogy ezeket leszámítva hogy mennek a dolgok.)
Kifelé viszont, hm... hát nem tudom. Egyes analitikus filozófusok vérmes neokonként terjesztenék a demokráciát ;)