Szocionaturális rendszerek axiomatikus elmélete

A Philosophy of Science Colloquium május 23-ai előadása: Kőhegyi Gergely: "Szocionaturális rendszerek axiomatikus elmélete". Absztrakt: Szocionaturális rendszerek axiómatikus elmélete (Axiomatic Theory of Socionatural Systems) A neoklasszikus közgazdaságtan, mint elmélet, módszertan és szemléleti keret hosszú idő óta rendkívül erős hatást gyakorol a közgazdasági gondolkodás fejlődésére. E sok szempontból figyelemre méltó irányzat kialakulásával kapcsolatban azonban távolról sincs egyetértés a közgazdasági elmélettörténészek között. A tudománytörténeti vitákra az a sajátos jellemzője adhat okot, hogy egyrészt — tudománytörténeti mércével mérve — meglehetős hirtelenséggel váltotta fel a korábban főáramnak tekinthető és több lényeges ponton különböző, utólag klasszikus közgazdaságtannak nevezett irányzatot; másrészt számos kialakulásával kapcsolatos körülmény tisztázatlan. Egy elsősorban Mirowski [1984] nevével összekapcsolható nézet, a közgazdasági elméletekben akkoriban bekövetkezett drasztikus változást a klasszikus fizika 19. századi fejleményeivel magyarázza. Mirowski számos történeti jellegű érv mellett egy formális rekonstrukciót is szerepeltet tézisének megerősítése érdekében, amelyben fizikai (mechanikai) és közgazdasági változók egymásnak való megfeleltetésével igyekszik igazolni, hogy a két elmélet formális struktúrája azonos. Az előadás elsődleges motivációja egy — szintén a neoklasszikus közgazdaságtan kialakulásával és az úgynevezett „marginalista forradalommal” kapcsolatos — tudománytörténeti kutatás. E kutatás elsősorban arra irányul, hogy — a standard megközelítéssel ellentétben — szintén a klasszikus fizika döntő szerepét igazolja e folyamatban, azonban Mirowskival szemben nem a 19. századi, hanem a korábbi fejlemények befolyásának hangsúlyozásával. Mindennek első lépéseként — Mirowskihoz hasonlóan a történeti szempontok figyelembe vétele nélkül — egy más típusú formális rekontrukciót adunk a kérdéses elméletekről. Ehhez azonban nem a változók megfeleltetésének módszerét alkalmazzuk, hanem egy olyan általánosabb axiomatikus rendszer felépítésén keresztül kívánjuk mindezt megvalósítani, amelyben kizárólag logikai és matematikai kategóriák szerepelnek, azonban a szimbólumrendszer különböző szemantikai interpretációi által, különböző területekhez tartozó tudományos elméletek modelljeihez juthatunk. Az axiomatikus rendszer felépítését követően pedig bemutatunk két konkrét interpretációs lehetőséget. Az első interpretáció által olyan modellhez jutunk, amelynek keretében a klasszikus pontmechanika területéhez tartozó természeti jelenségek, a második interpretáció által pedig a neoklasszikus mikroökonómia területéhez tartozó társadalmi jelenségek elemezhetők. A fent leírt módszerrel arra kívánunk rámutatni, hogy a klasszikus fizika egyes elméleteinek és a neoklasszikus mikroökonómia mai formájának valóban van egy közös — formálisan is megragadható és interpretációs hasonlóságokat is mutató — magja, ez azonban különbözik attól, amit Mirowski határoz meg. Mindez új szempontokat vethet fel a 19. századi közgazdaságtan történetének kutatásával kapcsolatban, más tényezők döntő szerepének hangsúlyozásával, amelyeket a történeti adatok is alátámasztani látszanak. A történeti kutatáson alapuló érvek részletes kidolgozása azonban további kutatást igényel, így az előadásban főként a formális rekonstrukciók vizsgálatával foglalkozunk. --- Philosophy of Science Colloquium Department of History and Philosophy of Science Eotvos Lorand University, Budapest Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM Pazmany P. setany 1/A Budapest, Hungary Phone/Fax: (36-1) 372 2924 http://hps.elte.hu 23 May 4:00 PM 6th floor 6.54 Language: Hungarian Gergely Kőhegyi Department of Philosophy and History of Science, Budapest University of Technology and Economics Department of Microeconomics, Corvinus University of Budapest Szocionaturális rendszerek axiomatikus elmélete (Axiomatic Theory of Socionatural Systems) Abstract: http://philosophy.elte.hu/colloquium/2005/May/#3 ___________________________________ The colloquium is open to everyone, including students, visitors, and faculty members from all departments! The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments should be written in the language of the presentation. The organizer of the colloquium: Laszlo E. Szabo (email: leszabo@hps.elte.hu)