Meghívó nagydoktori védésre

Érdeklődéssel olvastam Szabó László összefoglalóját a téziseiről, és valóban izgalmas témának tűnik. Sajnos az a szomorú, hogy valószínűleg megérteném, de úgy tűnik az istennek nincs annyi ideje, hogy magát a dolgozatot értő módon végigolvassa. Annak idején szintén szívesen jártam volna Sz. L. szemináriumaira, de a téma annyira tele volt zsúfolva technikai részletekkel, hogy néhány fizikuson kívül kevesen értették, amiről ott beszélgetni kellett volna. (Kb. a felsőfokú képzés csődjének nevezném, hogy annak ellenére, hogy az egyetemen Szabó Lászlóhoz hasonló nagyságú tudományfilozófusok vannak, a fizika tanárszakosok túlnyomó többsége magával a kvantummechankiával sincs tisztában. (Ha blegondolok, hogy a velem végzett tanárok nagy része nem tudja mi az a koppenhágai értelmezés, miközben indexesen deriválni bizonyára képes - minthogy azt a fizikus hallgatók a gyakorlatokon alaposan megtanították nekünk, akkor nem csodálkozom azon, hogy a középiskolások a fizika tantárgyat utálják a legjobban. Sajnos mi, tanárok sem értünk a fizika tanításához!) Ezért volt az, hogy főleg Ropolyi versolvasó köreire és Kutrovátz tudománytörténeti óráira jártak a legtöbben. Azok ugyanis érthetők. Jó lenne áthidalni a szakadékot a hallgatók valóságos felkészültsége és a tudós tanárok előadásai között. Továbbá jó lenne szétválasztani az elitképzést a hallgatók tömegeinek képzésétől, mert akkor mindkettő sokkal hatékonyabb lenne.)

Szabó Laci sikeresen védett. Az ülés valószínűleg csak Vámos Tibor elnök ismételt unszolásának köszönhetően - ti. hogy Laci szorítkozzon a lényegre - nem alakult át pizsama-partivá, a jelölt ugyanis az opponensi véleményekre egy 51 oldalas szimpla sorközzel írt válasz felolvasásával tervezett válaszolni. Érdekes vita bontakozott ki, aminek leginkább a kifáradás vetett véget. GyB