JAK Tanulmányi Napok - Filozófia és irodalom

A 2006. október 6-án és 7-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezésre kerülő tizenegyedik JAK Tanulmányi Napok témája a "Filozófia és irodalom".

A JAK Tanulmányi Napokon elhangzó előadások a filozófiai dilemmák, hagyományok, életművek, valamint az irodalomelméleti problémák, irodalmi szövegek, irányzatok közti kapcsolatokat vizsgálják. Az előadások választ keresnek arra a kérdésre is, milyen viszonyban állhat egymással a filozófia, az irodalomelmélet, az irodalomkritika és az olvasói tapasztalat.

A JAK Tanulmányi Napok előadásai négy szekcióba rendeződnek. Az egyes szekciók témái: 1) irodalom és filozófia kapcsolata általában, 2) az irodalomelmélet és a filozófia közös témái, 3) irodalom és filozófia kapcsolata történeti megközelítésben, 4) irodalom és filozófia viszonya a kortárs irodalomban. (Bővebben l. a következő oldalakon.)

A JAK Tanulmányi Napokon nem csupán előzetesen felkért előadók kapnak lehetőséget a szereplésre: várjuk a konferencia témáinak bármelyikével kapcsolatos, értekező vagy műelemző jellegű húsz perces előadások legfeljebb 30 soros absztraktjait.

A szervezők fenntartják a jogot, hogy a beérkezett pályázatok között válogassanak. A válogatásnak az általánosan érvényes szempontok (a tézisek újszerűsége, világos megfogalmazásmódja, érvelő jellegű alátámasztása) mellett különös szempontja lesz, hogy a szóban forgó előadás egyaránt érdekesnek bizonyulhat-e mind a filozófusok, mind az irodalmárok számára, elősegítheti-e a szakmai párbeszéd kialakulását.

Az absztraktokat 2006. június 25-ig a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: jakkonf@gmail.com A felhívás szövege elolvasható a http://jakkonf.uw.hu honlapon is.

A szervezők: Bárány Tibor és Rónai András

A konferencia koncepciója:

Irodalom és filozófia kapcsolatának kérdése nagy jelentőséggel rendelkezik a magyar nyelvű kulturális diskurzusok résztvevői számára. A rendszerváltás után a hazai irodalomtudomány és filozófia részben párhuzamosan fejlődött: korábban nem ismert, vagy legalábbis háttérbe szorított hagyományok, mozgalmak, irányzatok jelentek meg; „iskolák”, tudományos és kritikai műhelyek alakultak, amelyek többé-kevésbé rendszeres vitákba bonyolódtak egymással. Az irodalomtudományra részben ugyanazok az életművek és irányzatok (dekonstrukció, hermeneutika, fenomenológia) hatottak, mint amelyek a filozófiára, ám a két szakma képviselői között, némely kivételtől eltekintve, nem alakult ki rendszeres párbeszéd. Másrészről viszont erőre kaptak olyan filozófiai kutatási irányzatok is, amelyek mindezidáig nem hatottak megtermékenyítően az irodalomtudományos szakma tevékenységére – gondoljunk csak elsősorban az analitikus filozófia néven ismert hagyományra. A konferencia egyik célja, hogy elindítsa a párbeszédet a két szakma képviselői között: meggyőződésünk szerint ez mind az irodalmárok, mind a filozófusok számára gyümölcsöző lehet.

Másfelől irodalom és filozófia kapcsolata régi témája az irodalomról való gondolkodásnak: a kapcsolat természetére vonatkozó kérdések megjelennek úgy az olvasói tapasztalat horizontján, mint az írói „műhelymunka”, vagy a kritikus és az irodalomelméleti szakember mindennapi tevékenysége során. Erről a kapcsolatról az irodalom és a filozófia története során számtalan különböző elgondolás született, ám a kortárs hazai irodalmi életben az irodalom és a filozófia viszonyával kapcsolatos problémák rendszeres megvitatására, úgy véljük, mindezidáig nem került sor. (Utoljára talán a „szövegirodalom” nagy hulláma idején, vagy a rossz emlékű „kritikavita” során fogalmazódtak meg az irodalom és a filozófia kapcsolatára vonatkozó kérdések, ám az átgondolt és megnyugtató válaszokkal a magyar irodalmi-irodalomtudományos gondolkodás adós maradt.)

Filozófia és irodalom kapcsolatának általános kérdését érdemes pontosítani, részekre bontani: a JAK Tanulmányi Napok témája az irodalmi mű, az olvasói tapasztalat, a kritika és az irodalomelmélet egymáshoz és a (természetesen nem „monolitikusan” értett) filozófiához való viszonya lesz. A tanácskozás négy szekcióban folyik majd, az alábbiak szerint.

Irodalom és filozófia kapcsolata általában. Hogyan hat(hat) a filozófia az irodalomra, az olvasási tapasztalatra – elszegényíti vagy gazdagítja azt? Hogyan hat(hat) az irodalom a filozófiára: lehet-e több mint „példatár”? Miben különbözik és miben hasonlít az irodalmi és a filozófiai szöveg olvasása (l. pl.: „szerző és olvasó közti szerződés”, „igazságigény”)? Min alapul irodalmi és filozófiai szöveg megkülönböztetése, létezik-e kor- és kontextusfüggetlen kritériuma az elválasztásnak? Függ-e az irodalomelmélet a filozófiától, vagy autonóm; és függ-e a kritika a filozófiától/irodalomelmélettől? Mit jelent, ha egy irodalmi mű filozófiai tézisek „illusztrációja” – jelent-e ez esztétikai alsóbbrendűséget? A kortárs elméletek tükrében hogyan értelmezhetjük egy irodalmi mű „filozófiáját”, „világképét”?

Az irodalomelmélet és a filozófia közös témái. Számos olyan fogalmat találhatunk, melyek mind a filozófus, mind az irodalmár elemzésének eszközéül szolgálnak, vagy esetleg tárgyát képezik, ám a filozófus és az irodalmár kategóriaválasztását más és más szempontok határozzák meg. Ezeknek a szempontoknak az ütköztetése termékeny párbeszédre adhat alkalmat. Lehetséges témák és fogalmak egyebek közt: metafora, fikció és valóság; jelentés, a kontextus szerepe az értelmezésben, elbeszélés, leírás, retorika, tudat, történetiség stb.

Irodalom és filozófia kapcsolata történeti megközelítésben. Akár a legkülönfélébb irodalomtörténeti korszakok (például a reneszánsz vagy a felvilágosodás kora, vagy az irodalom huszadik századi nagy megújulása), akár egyes irányzatok (mint például az egzisztencializmus, az Új Regény vagy éppen a „elkötelezett marxista irodalom”) esetén releváns kutatási téma irodalom és filozófia az adott korra vagy mozgalomra jellemző specifikus kapcsolata. Az irodalomtörténeti kutatások természetesen eddig sem hagyták figyelmen kívül e szempontot, ám úgy érezzük, hogy mind a filozófiatörténeti kutatások új eredményeinek ismerete, mind a felvetődő problémák általános módszertani reflexiója terén is van még elvégzendő munka – melynek sikeréhez nagyban hozzájárulhatna a filozófusok és irodalmárok termékeny párbeszéde.

Irodalom és filozófia viszonya a kortárs irodalomban. A kortárs magyar irodalom fontos életművei (például Petri György, Tandori Dezső életműve) mellett külföldi szerzők (pl. Umberto Eco, Tom Stoppard) szövegeit, sőt, akár a kanonizált irodalmon kívüli műfajokat és életműveket (pl. a sci-fit, ezen belül pl. Stanisłav Lem vagy Douglas Adams regényeit) is érdemes a vizsgálat tárgyává tenni.