1. szám

Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia

A „történelemfilozófia” kifejezés két különböző fajta vizsgálódást takar. Ezekre mint szubsztantív, illetve analitikus történelemfilozófiára fogok utalni.
 

Temporális nyelv és temporális szkepticizmus

Ha valaki szkeptikus álláspontra helyezkedik a tartalmukat tekintve a múltról szóló mondatok esetében, nem fog visszariadni attól, hogy az ilyen mondatoknak van jelentésük vagy elvileg verifikálhatók.
 

Analitikus történelemfilozófia: kérdések és perspektívák

Majdnem húsz évvel ezelőtt írtunk egy közös cikket Kelemen Jánossal „Történelemfilozófia: kérdések és perspektívák” címmel.
 

Temporális Szóritész

A szóritész -(„kupac”-) paradoxon temporális változatának bemutatásához induljunk ki Danto nak azzal a russell-i hipotézissel kapcsolatos két megállapításából, miszerint a világ minden tartozékával együtt öt perccel ezelőtt jött létre.
 

Tudásalapú nyelvfeldolgozás

Nagy volt a lelkesedés, amikor Chomsky és Montague előálltak a nyelvtan és a jelentéstan formalizálásának nagyszabású terveivel. Végre valaki precízen megmondja, mi is van a természetes nyelvekben - gondolták a számítógépesek.
 

A paradox narrátor Márton László prózájában - 1. rész

Az alábbiakban Márton László prózájának prózapoétikai elemzésére teszek kísérletet. Célom az egyes, jó esetben önmagukban is érdekes elemzések mellett az, hogy megalapozzam a „paradox narrátor” fogalmát.
 

A sajtó tükre - Fischer Annie győzelme az 1933-as versenyen

Ahogy a közhellyel mondani szokták: nincs unalmasabb dolog a tegnapi újságoknál, de nincs izgalmasabb a tegnapelőttieknél.
 

A kronológia nem szavatol az irodalomtörténet-lady biztonságáért - Interjú Arató Lászlóval

Mostanában sok szó esik arról, hogy a felsőoktatás komoly válságban van. Például nemrégiben az ÉS hasábjain zajlott egy többé-kevésbé termékeny vita, amelyben több szerző azt állította, egyebek közt azért van válságban a felsőoktatás, mert a középiskola problémái a diákokkal együtt szisztematikusan bekerülnek az egyetemre. Szerinted válságban van-e a középiskolai oktatás, s azon belül az irodalom- és nyelvtanoktatás?
 

Mesterházi kalauza a teletranszportációhoz

Igazi filozófiai csemegének ígérkezett a Kávé Kiadó gondozásában megjelent kötet, hiszen a tárgyául választott témáról, a személyes azonosság problémájáról nem sokat olvashatott a filozófiai érdeklődésű közönség, hacsak nem forgatta az idevágó klasszikus értekezéseket, vagy egyetemi előadásokat nem hallgatott.
 

Szenvedő szerkezet

Ha röviden össze kellene foglalnunk, hogy mi is az úgynevezett „hagyományos leíró nyelvtan”, akkor talán a következőt mondhatnánk: A leíró nyelvtan egy adott nyelv(változat) adott időpontban vett teljes jelenségkörét próbálja meg leírni.
 

Csend a lelke mindennek

Anélkül, hogy elméletileg meg akarnám alapozni, heurisztikusan elfogadhatónak tartom azt a megállapítást, hogy irodalomtudományos műveket alapvetően kétféle céllal, érdeklődéssel olvashatunk.
 

Metafizikai köldöknézés a világ végén

Stanisław Ignacy Witkiewicz és Bruno Schulz kor-, honfi-, és ennek következtében bizonyos mértékig sorstársak voltak. A közelmúltban mindkettőjüknek egy-egy könyve látott napvilágot a Jelenkor Kiadónál. A két író közti hasonlóságok listája ezzel a végéhez közeledik.
 
XML csatorna