A filozófia története során akadtak olyan filozófusok, akik úgy vélték, hogy (1) a természetes nyelvek kétértelműségük és homályosságuk miatt alkalmatlanok a szabatos gondolatok megfogalmazásra (2) létrehozható és létrehozandó egy olyan mesterséges nyelv (esetleg egy természetes nyelv formalizálásával), mely már mentes ezektől a hibáktól és mely ebből adódóan a filozófia valódi nyelve (is) lehet.

A fenti állásponttal szemben sok minden felvethető:

-Miért van az, hogy ténylegesen senki sem használ ilyen nyelveket teljes filozófiai értekezések írására?

-Hogyan vezetnénk be az új nyelvet? Ha természetes nyelvek segítségével, akkor nem "fertőzi-e" meg a természetes nyelv "kétes" szemantikája a mesterséges nyelvet is?

-Nem azt mutatja-e a filozófia története, hogy a kétértelműségek mindig kiküszöbölhetőek megfelelő természetesnyelvi parafrázis segítségével?