Magyar Tudományos Akadémia :-DDDD

(Ide kéne valami frappáns Karinthy- vagy Joseph Heller-idézet mottónak)
Egyszer már leírtam itt, hogy mennyivel jobban járunk, ha a hazai tudományos élet ún. visszásságain inkább nevetünk, mint bosszankodunk: ez utóbbira is van elég okunk, ám eredménye úgyis csak az egészségkárosodás, míg állítólag a nevetés viszont egészséges. És nem is kell nagyon erőlködni, hogy megtaláljuk a bohózati elemeket a hazai tudományos életben; elég csak eltekinteni attól, hogy miről van szó (tudományról meg azért mégiscsak pénzről is, légyen az akármennyi). Az MTA elnöke például nemrég olyan vicceset mondott, hogy komolyan elgondolkodtam: talán annak idején a Legnagyobb Magyar valójában a kifinomult magyar humort támogató intézmény alapítására ajánlotta fel az adófizetők egy évi jószágát (vagy az a sajátja lett volna?).
Vannak olyan viccek, melyekhez szervesen hozzátartozik a hosszú (olykor hosszadalmas) bevezető. Ez is ilyen, szóval: a Nature nevű, bátran rangosnak nevezhető folyóirat megjelentetett egy cikket Hungary's science academy slammed as 'obsolete', magyar nyelvű összefoglalása többé-kevésbé olvasható az Indexen. A lényeg az, hogy külföldön eredményes, hazatelepülni kívánó tudósok munkáját kevesebbre értékeli az Akadémia, mint az itthoniakat; például csak "csak akkor kaphat teljes pontszámot egy cikk szerzője, ha a külföldön kiadott publikációnak első, vagy utolsó szerzője".
(Azért csak többé-kevésbé pontos összefoglalás az Index cikke, mert egy bohózatmozzanatot kihagytak: a Nature-ben megszólal az MTA külföldi kapcsolatokért felelős alelnöke, és miután általánosságban támogatja a külföldről hazajönni kívánó tudósok hazatelepülését, elmondja, hogy ő nem tud róla, hogy diszkriminatív szabályok volnának velük szemben, de "If these rules really are applied they need to be changed." Ha tényleg alkalmazzák ezeket a szabályokat. Ha csak dísznek vannak, akkor nyilván megváltozatni sem kell őket.)
A poén tehát Vizi E. Szilveszter az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata, idézem az Indexről teljes terjedelmében: "Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak. Az opponensek a tudományos teljesítményt vizsgálják, azt, hogy elegendő első, vagy utolsó szerzős dolgozata van-e a jelentkezőnek, vagyis olyan tanulmánya, amelyet az ő gondolatai alapján valósított meg az adott munkacsoport."
Ez aztán tényleg olyan kifinomult poén, ami első, felületes olvasásra is üt, de aztán ahogy az ember ízlelgeti, úgy tárulnak fel újabb és újabb szépségei.
Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat.
Pisti mindig igazat mond, Pistit a lehető legjobb embernek gondoljuk, aki bármit mond is, azt mindig meg kell fontolni, kivéve, ha minket kritizál, mert abból biztos, hogy semmit nem érdemes megfontolni. És: előítéletekkel teli - milyen előítéletek (ráadásul több!) volnának egy olyan cikkben, amely semmi másból nem áll, mint bizonyos emberek nyilatkozataiból, ráadásul mindhárom érintett oldal: kritizáló tudósok, akadémiai alelnök, fenntartó miniszter megszólal benne? És egyáltalán: hogyan képzeljük el azt, hogy a Nature szerzőjének előítéletei vannak a magyar Akadémiával szemben? Esténként arról fröcsög a feleségének, hogy a magyar akadémikusok mind hülyék? A Legnagyobb Magyar egyévi jószágának vudu-bábuját szúrkálja a redakció egy elhagyatott szobájában?
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak. Nyilvánvaló, hogy itt paródiáról van szó: a politikában oly elterjedt "nem igaz, hogy B, mert nem-B" típusú "érvelést" figurázza ki nagyon finoman az Akadémia elnöke.
Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak. Ez aztán tényleg nagyon finom poén: ahhoz, hogy értsük, hogy itt viccről van szó, el kell olvasnunk az eredeti szöveget, ahol senki nem mondja, hogy "nem számítanak", hanem például azt, hogy "Nature has learned that the academy’s medical division treats non-Hungarian publications as worth only half as much as those published in Hungary." Az Akadémia elnöke ne tudná megkülönböztetni a "feleannyit" a "semmitől"? Hahahaha!
Az opponensek a tudományos teljesítményt vizsgálják, azt, hogy elegendő első, vagy utolsó szerzős dolgozata van-e a jelentkezőnek, vagyis olyan tanulmánya, amelyet az ő gondolatai alapján valósított meg az adott munkacsoport.
Van tehát egy állítás: nem jó, hogy csak X számít - az állítás cáfolata: ez nem igaz, mert csak X számít. Erre tényleg nem tud mást mondani az ember, csak ezt: ROTFLMAO. És ha már kiforogta magát a padlón (rolling on the floor), akkor tovább szemezgethet: alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy ezek szerint egy olyan cikk, ahol az illető sem nem első, sem nem utolsó szerző, az nem tudományos teljesítmény - feltéve ha ez külföldön született.
A Legnagyobb Magyar elégedetten csettint, csak azt sajnálja egy kicsit, hogy nem ragaszkodott hozzá, hogy az intézményt, melynek megalapítása az általános iskolai tankönyvek szerint az ő nevéhez fűződik, nem kereszteltette valami kifejezőbb névre, vagy legalább nem rakatott a név után egy szép kövér szmájlit.

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Rónai András, 2006, augusztus 15 - 10:56

Lehet, hogy érdekes valami alakul ki belőle/ük:
http://akademiareform.blogter.hu/
http://akademiasajtocomment.blogter.hu/

Laczó Ferenc, 2006, augusztus 11 - 15:11

Dr. Szabó Csaba második cikke a témában ma reggel jelent meg:
Link Text

Rónai András, 2006, július 20 - 11:09

Melyik viccesebb: ez itt: Scientists prove that money can buy happiness vagy ez a mondat itt e: "Kérem szépen, tessék megérteni, kötelező az értelmes megegyezés, közös a hajó, közös a szellemi klíma, összeköt a még európaibb holnapban való közös szellemi és anyagi érdekeltség." :_)
Egyébként most gonosz voltam; a linkelt cikk (ha leszámítjuk a stílusát és a mém-elmélet teljes félreértését) ("mondanivalóját tekintve") a legjobbak között van. Tessék elválasztani az akadémiai reformot az alapkutatás/K+F-vitától, a tudománynak tessék értelmesen beszámolnia arról, mit is csinálgat mostanában, ilyesmik.

Rónai András, 2006, július 19 - 17:18

de én valahogy az olyan honlapoktól, mint az Akadémiáé, annyira nem várok semmit; ráadásul a magyar kormány és egyéb állami szervek, egyetemek stb.stb. által fenntartott honlapok annyira nem felhasználóbarátok, annyira nem az oldalt használók szempontjait tartják szem előtt pl. a felépítésben, hogy csak akkor kezdek el kutakodni rajtuk, ha nagy elszántságot érzek magamban.
Erről akár egy tanulmányt is érdemes lenne írni (ínyenceknek ajánlom például a http://www.udulesicsekk.hu/ oldalt.)

Varasdi Károly, 2006, július 19 - 14:54

Nincs valami gyűjtőhely, ahol az Akadémiával kapcsolatos cikkeket szedegeti valaki össze?

Sajtószemle

Rónai András, 2006, július 19 - 11:59

tényleg elég kiakasztó. Kíváncsi lennék, hogy válaszol(t)-e rá valaki. Nincs valami gyűjtőhely, ahol az Akadémiával kapcsolatos cikkeket szedegeti valaki össze? Vagy nem volna-e érdemes csinálni ilyet?
Valakinek, akinek van kedve végignézegetni a lapokat (vagy legalább az online verziókat) azért, hogy megtalálja ezeket (én pl. nem vagyok ilyen).

Laczó Ferenc, 2006, július 14 - 18:29

Igaz, ezt a cikket olvasva (és tegyük fel, hogy a fele igaz, pedig sajnos ennél minden bizonnyal több) elég egyértelmű, hogy tényleg jóindulatú voltam, túlzottan is. Lehet naivnak tűnök majd emiatt, de ez engem elképesztett.

Gyenis Balázs, 2006, július 14 - 17:45

Íme egy kapcsolódó cikk a Népszabadságban: http://www.nol.hu/cikk/410478

GyB

Rónai András, 2006, július 14 - 13:20

1.1 Nyilván egy rövid nyilatkozatban nem lehet belemenni a mélységekbe. A mélységekbe bele nem menés és a hülyeségeket beszélés között azonban van egy minőségi ugrás, és (többek között) ezt nem kéne megtennie (többek között) az Akadémia elnökének.
1.2 Az Akadémia hírnevének ápolását nem úgy kéne értelmeznie, hogy minden "támadásra" értelmetlen pszeudoérvekkel válaszol (amik közül az "aznemúgyvan" még a jobbik eset), hanem hogy: 1) értelmes dolgokat válaszol 2) értelmes reformokat indít el, GYORSAN.

2) Nem állítottam, hogy minden akadémikus hülye, mint ahogy nyilván nem is gondolom. Azért viszont egy ilyen, meglehetősen hierarchikus stb. intézményről mint intézményről (nem= az emberek összessége stb.) szerintem sokat elárul, hogy az elnöke milyen nyilatkozatokat enged meg magának, bárhol, bármilyen hosszúságban.

3) Kóka nyilatkozatát illetően teljesen igazad van. Azon gondolkodtam, hogy egy PhD-ját A Leggyorsabban Megszerző Fiatal Tudós (elméleti konstrukció: érettségi, 5 év egyetem, 3 év PhD, rögtön doktorálás) is 9 évet szocializálódott 1989 előtt ('90 előtt meg tizet :)), az már azért elég súlyos következményekkel jár, nem? Én meg 13-14 évet töltöttem a totalitárius rezsim alatt...

Laczó Ferenc, 2006, július 14 - 11:09

Ez egy rosszul megfogalmazott, igen rövid nyilatkozat, amely valóban nem túl koherens. Az Akadémiára rossz fényt vető tényeket próbál részben tagadni, részben moderáltabban tálalni (hogy ez tényszerűen mennyire jogos kísérlet, azt nem tudom pontosan). Nem próbálja igazolni a diszkriminációt, ami még helytelenebb volna.

Talán nem érdemes túl messzemenő következtetéseket levonni ebből, főleg nem az Akadámia egészére nézve. Ráadásul Vizinek nyilván (hivatalból) feladata az Akadámia védelme, hírnevének ápolása.

A Natureben megjelent cikk alapvetően egy vádirathoz hasonlít (olvasd el a bekezdések első sorait, ahogy szokás a cikk tartalmát leszűrni próbálni az angolszász világban: "has been criticized" (1.) "the rules basically exclude foreign" (2.) "it's outrageous" (4.), "against the spirit of" (5.). Képaláírás: "accused", kiemelés: "spending...without producing." [A Kóka-idézet a cikkben nekem se tetszett, és első olvasásra ez maradt meg leginkább, hogy mennyire személyeskedik: "socialized in a totalitarian regime" - mintha teljesítményükről ez már szinte mindent elmondana. Ez egy pökhendi álláspont, és "mellesleg" szintén elég könnyű lenne diszkriminációs gyakorlatot alapozni rá. Konkrétan mi is a bajom: Kóka úgy tesz, mintha a kommunista korszak tudományos életének leírására is ez a koncepció (totalitárius) lenne alkalmazandó, és ha pl. 1946-ban született tudós vagy, akkor "kommunista tudós" lehetsz csak. Mint tudjuk, ez angolul igen súlyos vád.]

Szerényen azt javasolnám, hogy az Akadémia, vagy esetleg Vizi személyesen tegyen közzé egy hosszabb nyilatkozatot, fogalmazza meg jobban kifejtve álláspontját. Ennek keretében leírhatná (és adott esetben megmagyarázhatná) mi is a helyzet: mennyiben van diszkrimináció a külföldön ténykedők ellen (és ennek elvi, vagy valamilyen gyakorlati oka van-e, esetleg mindkettő), mekkora probélámról beszélünk valójában, azaz kiket érint negatívan a jelenlegi gyakorlat (van-e komoly igény a hazajövetelre, próbálnak-e sokan itteni státust szerezni), és hogyan próbálják (már most, vagy a jövőben) a diszkriminációt eltörölni, vagy legalábbis minimalizálni.

Utolsó megjegyzés: az egész történetben az az igazi baj, hogy tudósaink elmennek. Nem az hogy nem jöhetnek vissza, hanem hogy nem is akarnak, sok esetben nincs nekik miért - és ez ebből a vitából nem látszik.