Filozófia

Analitikus (elme-)filozófia és a reinkarnáció fogalma

Valakivel egyik nap a reinkarnációról beszélgettem és utána azon gondolkodtam, hogy ez talán egy olyan fogalom, amit analitikus eszközökkel igen jól lehet(ne) vizsgálni és kritizálni

 

Intuicio

Mi az intuicio, mi a szerepe a filozofiaban, tudomanyban?

 

A filozofia szerepe

Mi a filozofia szerepe, milyen resz-diszciplinak tartoznak ide?

 

Etika

Lehetseges-e etika, mi a feladata, mi a helye a filozofiaban?

 

A logikai pozitivizmus ujraertekelese

A logikai pozitivizmusrol alkotott elterjedt nezetek, es azok ujabb kritikai.

Ajanlott irodalom:

S. Awodey, C. Klein (eds.): „Carnap Brought Home”, Open Court, 2004.
R. Ciera: “Carnap and the Vienna Circle”, Edition Rodopi, 1994.
J. Earman: "Carnap, Kuhn, and the Philosophy of Scientific Methodology", in P. Horwich (ed.) "World Changes", pp. 9-36, MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 1993.
M. Friedman: "Reconsidering Logical Positivism", Cambridge University Press, Cambridge (United Kingdom), 1999.
M. Friedman: "On the Sociology of Scientific Knowledge and its Philosophical Agenda", Stud. Hist. Phil. Sci., Vol. 29, No. 2, pp. 239-271, 1998.

 

Wikipedia

Ronai Andras emliti a "33 hires analitikus filozofia" temaban a Wikipediat. Egy szocikkre hivatkozik is:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Analitikus_filozófia

Nos, en szerkesztettem a WP-t, peldaul az alabbi szocikket:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Carnap

Nekem azota elment ettol a kedvem, de erdekel, hogy kinek mi a hozzaallasa a Wikipediahoz? Eri sok kritika.

Az is erdekel, hogy vegul is miert nem javitotta ki senki az emlitett cikket, miert nem szallt bele a projectbe senki? Legalabbis en nem nagyon tudok errol.

 

Diszjunktivizmus-konferencia

Mivel más még nem tette meg, a jobb későn, mint soha elv alapján ezúton igyekszem propagálni a holnapi pécsi diszjunktivizmus-konferenciát. Akinek még nincs programja holnapra, az még autóba, vonatba vághatja magát... Karácsonyi ajándékot ott is lehet venni.
Megdöbbenésemre a szervező PTE BTK Filozófia tanszékének honlapján nincs rajta a program, ezért jobb híján a konferencia-felhívást másolom ide:

"Országos Konferencia - 2005. december 16. péntek
BTK-TTK Kari tanácsterem

A pécsi Filozófia Doktori Iskola szervezésében.
Pécs 7624
Ifjúság útja 6.

 

Chomsky és Butler

A www.pilpul.net -en olvasható egy cikk Judith Butlertől és egy Noam Chomskyról. mit gondoltok róla?

 

magyar filoszok blogjai

Arra gondoltam, mi lenne, ha itt összegyűjtenénk a magyar filozófusok/filozófia szakos hallgatók blogjait. Nosza, rántsuk le a leplet, ki rejtőzik például a rejtélyes r.a monogramm mögött?

 

Formális ontológia

Viszonylag régóta izgat, hogy mi is a formális ontológia és hogy filozófiailag ez mennyire lehet érdekes - annyit tudok, hogy 1 nagy csomó ember dolgozik benne: nyelvészek, informatikusok, filozófusok, üzletemberek.

Épp most olvasom Szeredi Péter - Lukácsy Gergely - Benkõ Tamás: A szemantikus világháló elmélete c. könyvét, és abban szó esik ezen ontológiákról (igenigen: többesszámban).

Egy ízben olvastam eddig (és magyarul) tudományfilozófiai értekezést erről (nevet nem említek, de a HPS-en van az illető), amelyben egyfajta mérnökfilozófiának lett titulálva a dolog.

 

"33" híres analitikus filozófiai mű

Kezembe került tegnap a régi lakásomban a 33 híres bölcseleti mű (Móra, 1995) című könyvecske, melynek én annak idején, a felvételikor, elég jó hasznát vettem legalábbis a Meditationes (Boros), a Társadalmi szerződés (Ludassy) és a Tiszta ész (Tengelyi) kapcsán. Valamint eszembe jutott az a vita, amit a hiányzó fordítások ügyén folytattunk nemrég. És e 2 dologból egyértelműen jött az ötlet: hogy a leghasznosabb nyomtatott,és/vagy netes/online dolog a magyar nyelvű analitikus filozófiai kultúra kapcsán az lenne ha megcsinálnánk ezt a műkivonatolást, gondolatmenet rekonstruálást a magyar piacról hiányzó überfontosnak gondolt analfil művek kapcsán. És mondjuk írhatnánk mindegyik, pár oldalas kivonat után egy egy-kétoldalas Kortárs Kritikai Pozíciók x mű esetében. Én nem tudom hány műről van szó, de sztem ismerünk annyi embert, hogy össze tudjunk hozni egy írógárdát. Kezdem a műfelsorolást:

 

Analitikus módszer(ek)

Analitikus módszer(ek) – Egység a sokféleségben?

Ahogy én látom (nem hivatásos filozófusként, hanem olyan érdeklődőként, akit élénken foglalkoztat az analitikus filozófia), az analitikus irányzaton belüli sokszínűséget egyrészt az egyes kérdésekben képviselhető lehetséges álláspontok többfélesége, másrészt az egységes módszer hiánya okozza. A módszer megválasztása ugyanis esetenként nem függetleníthető bizonyos szubsztantív kérdésekben való elköteleződéstől.
Közhelynek számít, hogy az analitikus filozófia nem egy kikristályosodott világnézetet hirdető iskola (annak ellenére, hogy a mai analitikusok nagyobb része egy naturalista világkép keretein belül gondolkodik), hanem filozofálási stílus. Ezt a stílust nagyon általánosan lehet jellemezni azzal, hogy az analitikus filozófus fontosnak tartja az argumentációt, felhasználja a természettudományok eredményeit, időnként logikai eszközöket használ, és főként fogalmak, illetve a nekik megfelelő nyelvi kifejezések jelentésének elemzésével foglalkozik.

 

A halál analitikus filozófiai elemzése

Boldizsár a kontinentális versus analitikus vitában

 

Hangulatok

Gyakran éri az analitikus filozófiát az a vád, hogy az emberi létezés alapvető kérdéseivel egyáltalán nem foglalkozik, s hogy emiatt aztán nem is releváns, nem érdekes azok számára, akik a filozófiától elsősorban ilyesféle elemzéseket várnak el. Így aztán sokan a kontinentális filozófusokhoz fordulnak, fenomenológiával vagy hermeneutikával kezdenek foglalkozni.
Nos, ezt a jellemzést nem tartom igazán korrektnek, igazságosnak. Utánanézve a kérdésnek (amennyire lehetőségeim engedik), egyrészt azt derítettem ki, hogy az utóbbi években analitikus szerzők több könyvet, tanulmányt írtak a "meaning of life" témakörben, érdekes volna ennek alaposabban utánanézni.

 

Természetes és mesterséges nyelvek a filozófiában

A filozófia története során akadtak olyan filozófusok, akik úgy vélték, hogy (1) a természetes nyelvek kétértelműségük és homályosságuk miatt alkalmatlanok a szabatos gondolatok megfogalmazásra (2) létrehozható és létrehozandó egy olyan mesterséges nyelv (esetleg egy természetes nyelv formalizálásával), mely már mentes ezektől a hibáktól és mely ebből adódóan a filozófia valódi nyelve (is) lehet.

 
XML csatorna