Fordítás - elmélet és gyakorlat

Lenne valakinek ötlete (vagy információja) arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az angol "truth-maker" kifejezést magyarra fordítani?

Elegem lett a pöcsölésből, meg hogy emberek egy könyv címén vitatkoznak ahelyett, hogy elkezdenének közösen fordítani addig is a címnél kevésbé problémásabb szöveghelyeket. Referenciakiadásom tehát: Saul A. Kripke: Naming and necessity, Harvard University Press, 1972. (Eleventh Printing, 1999.)

Egy tegnapi ötlet: mi lenne, ha egy könyv fordítását wiki szoftverrel, közösen végeznénk? Az alap forráskód, ami végig megmaradna egy aloldalon, az eredeti szöveg lenne, és mellette készülne a magyar szöveg, de úgy, hogy az önkéntes fordító megengedhetné magának azt, hogy csak egy mondatot fordítson le, és azt mentse el a recent contents-re. Például mi ezen az oldalon így lefordíthatnánk mondjuk a Naming és necessityt, ha lenne egy ilyen alfelületünk hozzá. És lenne, mint a Wikipédiában, egy vitaoldal, ahol a fordítás problémás pontjait vitatnánk meg. És szerintem így elkészülhetne egy teljes szöveg elég gyorsan. De most jön a különbség a Wikipédia szócikkekhez képest: az első kész magyar verzió után zárolnák az anyagot és odaadnák egy tényleges szakértőnek, lektornak, aki elvégezné a végső simításokat. Aztán mehet a könyv a nyomdába, vagy éppen publikálható online.

Gyakran sajnálkozom azon, hogy jelentős kánonok csak mennyire hiányosan vannak lefordítva magyarra (, valamint fejtörést okoz az is, hogy e kánonok töredékes megléte anyanyelvünkön hogyan befolyásolja a magyar tudományos életet), és feltételezem, hogy ezzel nem vagyok egyedül, ezért talán érdemes a következő kérdés megtárgyalásába "belevágni": melyek azok a könyvek melyeket legfontosabbnak (vagy legsürgősebbnek) éreztek lefordítani, és miért? Hol éreztek „ordító hiányokat”? Megjegyzés: a Central and East European Publishing Project (röviden CEEPP) támogat fordításokat térségünk nyelveire. Tudatosan, kánonépítési szándékkal kezdték ezt. Olyannyira, hogy 1995-ben megjelentettek egy ötvenes listát a „nyugati (köz)gondolkozást az elmúlt fél évszázadban döntően befolyásoló könyvekről.” Ez a lista megtalálható a Freedom for publishing--publishing for freedom : the Central and East European Publishing Project című könyvben (edited by Timothy Garton Ash ; with contributions from Ralf Dahrendorf, Richard Devy, Elizabeth Winter. Budapest: CEU Press, 1995). Szomorúan konstatáltam nemrég, hogy ebből az ötven baromira fontos műből mennyire kevés is jelent meg az elmúlt évtizedben.

Mostanság fordítom (újra) Russell On denoting c. opusát és kíváncsi lennék a nagyérdemű véleményére néhány problémás ponttal kapcsolatban. Pl: ki hogyan fordítaná a "proposition"-t? (kijelentés vs propozíció). Az analitikus szövegek régebbi fordításai kijelentésként adják vissza, de ez talán túlságosan nyelvi konnotációkat hordoz. Nem beszélve arról, hogy mi lenne ez esetben a "propozicionális attitűd" konzekvens fordítása? (ez utóbbi egyébként ebben a Russell szövegben mintha nem fordulna elő).