Nyílt levél az alapkutatásért

Hozzánk ma érkezett:

Nyílt levél a Magyar Köztársaság miniszterelnökének

Bár a helyzet ennél jóval összetettebb (egy strukturálisan elképesztően idejétmúlt és lassan de annál biztosabban széthullásban lévő rendszert, a magyar tudományfinanszírozást kellene teljesen az alapjaitól átalakítani), sok olyan pont van a levélben, amivel kénytelen vagyok egyetérteni, pl. mert közvetlenül is érintve vagyok. Fel kéne fogni már, hogy mennyire igaz, hogy "jelenleg Magyarországon nem a fejlesztés, hanem az életben maradás a kérdés." Ezen semmiféle, a "csudálatos magyar agyra" meg (az egyébként külföldön híressé vált) magyar származású Nobel-díjasokra való hivatkozás nem változtat, még ha nemzeti folklór elengedhetetlen részét is képezik az ilyen mantrák. De ezek a mantrák már nem sokat segítenek.

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
GL, 2006, január 21 - 05:13

Kedves Varasdi Ur,

Talan egy kicsit kesztyus kezzel banik az "idosebb tudosgeneracioval".

Szerintem egyszeru penzkerdesrol van szo. Pl. 400 korrupt magyar Akademikus havi 500 ezer Ft-ot zsebrevag elete vegeig - tiszteletdij cimen... legtobbszor semmi hasznalhatot nem produkalva.

Nem letezo Magyar Tudomany "vilagelvonalbelisegerol" predikalnak de kozben gyerekeiket nyugati egyetemekre vagy allasokba nyomjak.

Itt egy teljes magyar generacio felrevezetesrol van szo... ma tobb fiatal magyar diplomas hagyja el ma az orszagot mint az "atkos" alatt... mert egyszeruen otthon nincsenek lehetosegek... 70-80 eves aggastyanok okoskodnak jol fizetett allasaikban... es ezt Tudomanynak nevezik.

Itt nem vitara... hanem felelossegrevonasra van szukseg. Sehol - meg Oroszorszagban - sem fajult el annyire a helyzet mint Magyarorszagon.

Udv.

Hardi János, 2006, január 16 - 11:43

Van azért ennek egy olyan vonatkozása is, hogy a politikusok biz nem mindig értenek ahhoz, amiről döntenek - még akkor sem, ha szakértők véleményét hangoztatják. Egy gazdaságilag erős országban természetes az, hogy az erőforrások elosztásakor a mérlegelés során a jövő tervezése nagyvonalúbb lehet. Mo-n viszont nincsen átbeszélve semmi, vagy ha igen, az ember azt kívánja, bár ne lenne átbeszélve így.

Mivel Mo-n nincsenek határozott elképzelések arra vonatkozóan, hogy a jövő tervezésébe:
- ki szólhat bele
- melyek az elsőrendű célok
- mik a tényleges kapacitások
- hogyan tudjuk magunkat elhelyezni egy nemzetközi erőtérben,
ezért mindenki azt mond, amit akar; és ennél talán nagyobb baj, hogy az index cikkírója és az MTA elnöke megnyilatkozásai között elvész az az "árnyalatnyi" különbség, amely minden "rendes" tudós számára érzékelhető.

Varasdi Károly, 2006, január 16 - 11:38

Kedves Lázár György! Itt szerintem nem első sorban az alap- vs. alkalmazott kutatásról van szó, vagy arról, hogy ennek az aránya egészségtelen -- lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Bizonyos területeken azonban nyilván nem lehet alkalmazott kutatásról beszélni (pl. "alkalmazott történész" aligha lesz, míg az időgépet fel nem fedezik).

Sokkal nagyobb baj, hogy a magyar tudomány "benneragadt" egy csapdában: a régi szemléletben szocializálódott kutatók mellett megjelentek a fiatalabbak is, akik már olyan területeken is a nemzetközi tudományos diskurzust tekintik mérvadónak, ami a szocializmus alatt elképzelhetetlen volt. A régiek tehát veszélyeztetve érzik magukat, hiszen nekik már késő most belevágni a nemzetközi megmérettetésbe ha eddig ezt nem tették, mert "védve voltak", az újak pedig -- hiába lennének versenyképesek -- nem kapnak itt bizonyítási lehetőséget, mert szociális okoknál fogva ezek a helyek nem igazán képeznek tárgyalási alapot. Ez egyébként abba az irányba hat, amiről Ön is ír: a fiatalabbak az alkalmazott irányokba mozdulnak el, mert a hagyományos tudományos pálya pillanatnyilag el van torlaszolva előttük. Akár elégedettek is lehetnénk, ha minden fizikából meg biokémiából állna, de sajnos vannak más tudományok is. Arról nem is beszélve, hogy az alkalmazott kutatások hosszú távon az alapkutatásokon nyugszanak, és ha az utóbbi degenerálódik, az az előbbit is érinteni fogja idővel.

GL, 2006, január 16 - 11:04

Nem eszem sok foszfordus kaliforniai halat... de szerintem az "alapkutatok" jolfelfogott erdeke az hogy mielobb valamifele "alkalmazott" kutatashoz is hozzalassanak...

Magyarorszag keptelen lesz eltartani ennyi "alapkutatot" es 2-3 ev mulva bizonyos hogy tobbseguk az utcan fogja talalni magat. Mihez fognak kezdeni akkor az intezetekben lezengo "alapkutatok" ezrei?

Sajat jolfelfogott erdekuk hogy valami hasznalhatohoz ertsenek.. 35 folott mar nehezen fognak "eltunni ebbol az orszagbol"... es mindenhol meg kell elni valamibol?

Az orszagbol valo eltunesrol meg annyit.. hogy volt itt nalunk MTA geologus kisdoktor aki arkot asott alkalmi munkaban es zenei foiskolat vegzett segedmunkas dolgozott be az ozdrol szarmazo tetofedo keze ala...

Laczó Ferenc, 2006, január 2 - 17:51

E véleményt könnyűszívvel nevetségesnek nevezném, ha nem lenne ráadásul rosszindulatú is. Úgy tűnik csak udvariasságból nem írta le, hogy „haljanak éhen a magyar kutatók mind, e haszontalan értelmiségiek!” Egy másodvonalbeli hollywoodi színész-politikus tudpolitikai gógyiját dicsérni, ez azt hiszem mindent elmond a szerző nézőpontjáról…

Másrészt elszomorító hogy milyen semmirekellő véleményekből lesz vita a napilapokban. Utóbbi időbeli „kedvencem” „[...] a baloldal rátámadt a nemzetre [...],” amire olyan emberek reagáltak, hogy csak néztem. Hasonlatként: ha kijelenteném, hogy „a jobboldalon a történelemben sokszor a székrekedésesek jutottak hatalomra akik emiatt rátámadtak a társadalomra”, abból is lehetne többhetes vitát kreálni, nem? Persze én még sose voltam miniszterelnök, az is igaz…

A legjobb cikk, amit olvastam a témában a Népszabó Fórumában jelent meg (sajnos most nem találom, de tuti, hogy úgy 10 napja lett kinyomtatva), melynek szerzője leírta hogy a tudomány érdekei vállalati lobbikon keresztül érvényesülnek nyugatabbra nálunk, de sajnos ilyen vállalati lobbi szinte nincs is idehaza - és ezért a magyar politikusokon nincs is igazi nyomás, hogy "felkarolják a tudományt." Azt hiszem valóban itt lehet elásva...

Varasdi Károly, 2006, január 2 - 15:34

Van itt egy sajátos vélemény is a közeli Kaliforniából, egy Lázár György nevű Reagan-rajongó tollából. Nem tudom, mitől lesz valaki ilyen okos külföldön --- talán a sok foszfordús kaliforniai hal fogyasztása teszi. Annyit persze a javára lehet írni, hogy ő tényleg elment az országból; csak azt nem tudom, hogy akkor mit tudhat az itteni helyzetről úgy igazából? Gondolom, amit a neten talál... :)

(Kapcsolódó cikkek az MH-ban)

Laczó Ferenc, 2005, december 21 - 12:07

1 figyelembe veendő vélemény a témában:

http://www.nol.hu/cikk/388318/

Ez talán inspirálja majd igencsak elcsendesedő vitánkat.

Farkas György, 2005, december 12 - 19:32

Az állam vagy az EU (vagy akár az NSF Amerikában) ha teheti nem szociális alapon támogatja a tudományos kutatást. Úgy tűnik itthon még a nagyon erős értelmiségi lobbi miatt nem teheti.

Holott a támogatási rendszer alapja az, hogy a kifizetett pénzek hosszú távon gazdasági hasznot termelnek (maga az alap és alkalmazott megkülönböztetés is gazdasági eredetű ld.OECD ), így az állam egy két éves projektre kifizetett pénze tíz-húsz év múlva kamatostul megtérül.

Magyarországon is vannak olyan kiemelten is támogatott tudományterületek, ahol haszonnal forgatják az állami pénzt, pl: az anyagtudomány, az információtechnolóia vagy éppen a gyógyszerkutatás. (Az, hogy ezek támogatása gazdasági hasznot hoz, nem jelenti azt, hogy bármiféle tudományosan kiemelkedőt alkotnának, legalábbis az IT szektorban ezt látom)

Az alapkutatások esetében ez természetesen nem áll,
lévén azok belátható időn belül nem vezetnek közvetlenül alkalmazáshoz. Az, hogy gazdaságilag nem megtérülő, természetesen nem mond semmit a tudományos eredményekről.

A gazdasági haszon mellett pénzt még egy okból szokott az állam vagy más pályáztató kutatásra költeni. Azért mert azt várja, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak valamilyen policy (esélyegyenlőség, regionális különbségek csökkentése, és hasonlló buzzword-ök) megvalósításához. Ez a szempont az alapkutatásra is érvényes lehet.

Az állam az alapkutatásokat éppen ezért nem annyira projekteken keresztül támogatja (jellemzően alkalmazást is tartalmazó, nagyobb projektek részeként), hanem úgy, hogy kutatóintézeteket tart fenn.
Az alapkutatások tudományos kiválóságáért (itt nem lehet más mérce), szerintem helyesen, az autonóm akadémiai, egyetemi intézeteknek kell felelnie. Az állam ne legyen jelen tudományos kérdésekben.

Továbbá, az hogy a magyar költségvetésből kevesebbet szánnak kutatásra, 2004 május 1. után (valójában már régebben) nem jelenti azt, hogy Magyarországon kevesebb pénz lenne kutatásra.

Laczó Ferenc, 2005, december 12 - 12:56

(Valtozatlanul ekezetek nelkul, elnezeseteket kerem.)

Bosszanto kerdest tennek fel, es kerlek ussetek le, ha szerintetek magas ez a labda: erdemes-e abban remenykedni hogy az alkalmazott kutatasok teren Mo.-on eredmenyeket erunk el?

En ugy sejtem (es tobbektol hallottam ezt mar), hogy olyan a szintkulonbseg, hogy a komoly tudomanyos kutato nyilvan nyugatra megy, mert a feltetelek itthon nem adottak. Bizonyos alapkutatasokat viszont "kulonleges nemzeti erdekbol" kell elvegezni, mert senki nem vegzi el helyettunk, jobban. A magyar irodalmat nem kutatjak szinvonalasabban az USA-ban, az ossejteket viszont feltetelezem igen. (Kulonbseg van a termeszettudomany szinte teljes nemzetkozisege, es a human tudomanyok erosen nemzeti jellege kozott.)

Szoval ezek alapjan azt gondolnam, hogy abba erdemes itt penzt pumpalni, amit "csak mi tudunk igazan jol csinalni", es abba kevesbe, ahol nem vagyunk versenykepesek - hacsak fel nem fedezzuk az aranyhegyet a Matra mogott. (Ne ertsetek felre, bizonyos tudomanyos kutatasok legyenek itthon is, de itt is erdemes erosen specializalodni, es bizonyos teruleteket feladni. Ezt a human tudomanyok eseteben nem ereznem legitimnek.)

Errol mit gondoltok?

Rónai András, 2005, december 11 - 20:23

Nem tudom, létezik-e filozófiailag koherens defincíója az alap- és az alkalmazott kutatás fogalmának, tartok tőle, hogy nem. Egy merőben pragmatikus definíció olyasmi lehetne, hogy az alapkutatás az a kutatás, amiből olyan hosszú távon származhatnak, ha egyáltalán, gyakorlati eredmények, hogy piaci alapon nem érdemes belefektetni. Ebből viszont az is következik, hogy tényleg az alapkutatást kell az államnak támogatnia. Ha ezt valaki tagadja, akkor egy másik alap/alk.kutatás-definíciót kell megadnia.

Varasdi Károly, 2005, december 11 - 19:40

Voltaképp hótt mindegy, nincs kedvem vitatkozni. Magyarországon semmilyen kutatásra sincs pénz, akinek esze van, időben távozik innen.

Csordás Attila, 2005, december 11 - 19:23

Károly, hogy kerül egy ilyen magyar belügybe a 492 milliárd dollár, könyörgöm áruld el nekem. Mi közöm nekem ehhez a pénzhez? Hogy jön ide a Microsoft? Találó analógiának gondolod? Ne már. Én őssejtkutatást csinálok az itteni orvosegyetemen és nem nevezhető túl rózsásnak a helyzetünk anyagi szempontból, jóllehet túlzottan nem is panaszkodhatunk, én sem azt teszem. Nem alapkutatással foglalkozom, nem fejlődésbiológiai kérdések miatt érdekel az őssejtek regenerációs potenciálja, hanem klinikai szempontból; hosszabb távon gyógyítani szeretnék a sejtekkel, porcot, csontot, egyéb szöveteket növeszteni. Tudod, beteg emberek számára. Erre kérek több pénzt, erről gondolom, hogy (sokkal) fontosabb pl. költségvetési szempontból, mint mondjuk az elméleti nyelvfilozófia támogatása. Egyszerűen különböző szakmákat művelünk, és ezért más lobbicsoporthoz tartozunk. Mi ezen a furcsa? Ez nekem olyan furcsa.
"Egymilliárd forinttal kellene az OTKA költségvetését megemelni, hogy nem a 2002-i, de a 2003-i, az elsõ csökkentés utáni állapotot el lehessen újra érni. A megoldást az Akadémiától, amely kutatóintézeti hálózatának mûködõképességét nehezen tudja fenntartani, nem lehet várni, így fejezeten kívüli forrást kell találni. Tekintettel az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozási stratégiáiban az utóbbi években észlelhetõ eltérésre, úgy véljük, hogy a forrás ebben a körben keresendõ."
Ez utóbbi mondatra kaptam fel a fejem, és írtam, amit írtam.

Varasdi Károly, 2005, december 10 - 08:29

Azt elfogadom, hogy a tudományra (alap+alk. kut.) még több pénzt kéne fordítani, főleg Magyarországon. De nekem nagyon furcsa az a szembeállítás, amit sugallsz. Én úgy tudom (de ha tévedek, javíts ki), hogy a gyógyszeripar egy enyhén szólva is a nagy biznisz kategóriájába tartozik a maga "szerény" 492 milliárd dolláros nagyságrendjével, és mindenképpen igen jó befektetésnek tűnik. Ezen az elven akár azt is kérdezhetted volna, miért nincs nyílt levél pl. a Microsoft támogatásáért.

Csordás Attila, 2005, december 8 - 19:43

Nyílt levél az alkalmazott kutatásért nincs? Tudjátok, amiből gyógyszer is lehet. Azt aláírnám.

Hardi János, 2005, december 2 - 17:56

És köszi az értesítést erről.